A magyarok méltán büszkék Karikó Katalinra, aki Drew Weissmannel együtt Nobel-díjat kapott az mRNS-alapú Covid-vakcinákhoz vezető kutatásaival. Most azonban támadás érte az egyik céget, amely a nevéhez fűződő technológiából világszerte árusított szert dobott a piacra.
A demokrata kormányzóval, de többségi republikánus törvényhozással rendelkező Kansas amerikai szövetségi állam beperelte a Pfizer nevű gyógyszergyártót. Kris Kobach igazságügyminiszter szerint a cég „többször félremagyarázta” a Covid-vakcina veszélyes mellékhatásait, „akkor, amikor az amerikaiaknak szükségük volt az igazságra”.
A vád szerint a Pfizer biztonságosnak nevezte az oltóanyagot, elhallgatva, hogy terhességi komplikációkat, például vetélést okozhat, valamint ritka mellékhatása lehet a szívizom-, illetve szírburokgyulladás. Az utóbbiakra vonatkozó, főként kamasz fiúkat és fiatal férfiakat érintő ritka kockázatot említő figyelmeztetés csak 2021-ben került fel a Pfizer-vakcina címkéjére.
A keresetben az is szerepel, hogy a Pfizer saját, nemkívánatos eseményekről szóló adatbázist tartott fenn, függetlenül az úgynevezett szövetségi állami Vakcina Nemkívánatos Esemény Bejelentési Rendszertől (VAERS).
Kansas állam szerint a céges adatbázisban több, a cég számára hátrányos információ volt, mint az államiban.
A Pfizer válasza az volt, hogy tudományosan megalapozott és pontos információt szolgáltatott a vakcináról, amelye világszerte másfél milliárd embernek adtak be.
Egy 2022-es, a vakcinának a tizenévesekre gyakorolt hatását vizsgáló meta-analízis (amely a tudományos kutatások egyik legerősebbnek tartott bizonyítéka, mivel több tanulmány eredményeit veti össze – ebben az esetben klinikai kísérletek is ide tartoztak) azzal az összegzéssel zárult, hogy a vakcina utáni, életet veszélyeztető nemkívánatos események, kórházi kezelések és elhalálozások „extrém módon ritkák”. A tanulmány a Humán Vakcinák és Immunoterápiás Kezelések című szaklapban jelent meg.
A Lancet fertőző betegségek című szaklap szintén 2022-es tanulmánya a terhesség során bekövetkező, esetleges káros mellékhatásokat vizsgálta. Megállapítása szerint: „a terhesség nem járt együtt a Pfizer- vagy a Moderna-vakcina 1. dózisát követő súlyos nemkívánatos események megnövekedett kockázatával, de a Moderna 2. dózisát követően már megnövekedett kockázattal járt együtt (az 1216 vizsgált terhes nő 0,9 százaléka esetében).
A Nemzetközi Nőgyógyászat és Terhességkutatás című szaklap 2022-es szisztematikus áttekintése (szintén az legerősebb tudományos bizonyítékok közé tartozik) éppenséggel azt állapította meg, hogy a beoltott nőknél csökkent a korai szülés kockázata és utalt olyan tanulmányokra, amelyek szerint nem nőtt a vetélés kockázata.
Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek 2023-as, 21 tanulmányt érintő áttekintése sem talált kapcsolatot a vetélés a Pfizer-vakcina között.
A kérdésre adott pontos választ egyébként nagyban nehezíti, hogy milyen etnikumú, szociális helyzetű, egészségi állapotú nők vették fel a vakcinát és hogy még ez előtt elvetéltek-e már.
A hivatalosan 2023-ban véget ért Covid-pandémia után nem egészen egy évvel a téma átpolitizáltsága miatt még mindig jelennek meg hírek a vakcinák biztonságosságával kapcsolatban. Az brit AstraZeneca oltóanyagot például májusban kivonták, mert a cég
egy februári bírósági beadványban elismerte, hogy „nagyon ritka” esetben a trombózis egy fajtáját okozhatja a szer.
Az ügyben több család nyújtott be csoportos keresetet és követel több millió fontos kártérítést.
A héten emellett olyan tényfeltáró anyagot publikált a Reuters, amely szerint az amerikai Pentagon szabályos lejáratókampányt folytatott az egyik kínai vakcina ellen.