Infostart.hu
eur:
357.28
usd:
313.26
bux:
0
2026. július 13. hétfő Jenő
Palesztin családok menekülnek a Gázai övezet déli csücskében levő Rafahból 2024. május 8-án, két nappal azt követően, hogy az izraeli erők távozásra szólították fel a lakosságot, és műveletet kezdtek az Egyiptommal határos városban. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO május 8-án közölte, hogy az övezet déli részében levő kórházak üzemeltetéséhez mindössze három napra elegendő üzemanyag áll rendelkezésre, és Rafah három kórházának egyike, az Abu Juszef en-Nadzsár kórház már működésképtelen. Rafahnál csaknem másfélmillió palesztin keresett menedéket az övezetben dúló háború elől.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Árulkodó nyilatkozat: Izrael is elismeri, súlyosak a rafahi légicsapás következményei

Izrael közvetve elismerte, hogy súlyos polgári áldozatai voltak a dél-gázai Rafah városban végrehajtott légicsapásnak. Az ország katonai főügyésze azt mondta, hogy vizsgálják az esetet. Az izraeliek állítása szerint két Hamász-illetékest akartak megölni, de legkevesebb 35 ember halt meg.

Úgy tűnik, Izrael nem tagadja, hogy nagy számú palesztin civil halt meg egy olyan légicsapásban, amelynek célpontja a Hamász két embere volt. Az eredeti izraeli közlés szerint a Rafah városában történt akciót „precíziós lőszerrel, precíz hírszerzési információk” alapján hajtották végre. Ennek nyomán likvidálták a Hamász ciszjordániai vezérkari főnökét és egy másik, az izraeliek elleni halálos támadásokért felelős vezető Hamász-illetékest – szólt a nyilatkozat.

Azt követően azonban, hogy a helyszínről megrázó videók kezdtek megjelenni, a hadsereg először mindössze azt közölte: „az Izraeli Védelmi Erők számára ismertek a jelentések, hogy a csapás nyomán tűz ütött ki és több polgári lakosnak baja esett a körzetben. Az incidens kivizsgálás alatt áll.”

Később Jifat Tomer Jerusalmi katonai főügyész már „nagyon súlyosnak” nevezte a légicsapást, és megerősítette, hogy a fegyveres erők folytatják a vizsgálatot, amiről azt ígérte, hogy teljes körű lesz. „Az IDF sajnálja, ha bármely baj éri a háború során a harcokban nem részt vevőket” – tette hozzá.

A 35 halottról szóló híradás a Hamász által irányított gázai egészségügyi hatóságoktól jött, amelyek adatainak hitelességét az izraeliek mindig is megkérdőjelezték, a háború civil halottairól szolgáltatott adatokat is az ENSZ nemrég csendben lefelé módosította.

A rafahi incidens nyomán azonban a semlegességét féltve őrző Nemzetközi Vöröskereszt is azt közölte, hogy rafahi tábori kórházába folyamatosan sok sérült érkezik.

Az izraeliek általában nem fejeznek ki túl sok együttérzést a palesztinok irányában, ezért a katonai főügyész mérsékelt sajnálkozása arra utalhat, hogy ezúttal valóban olyan súlyos dolog történhetett, amit nem terveztek.

Szami Abu Zuhri, a terrorszervezetként számon tartott Hamász vezető illetékese „mészárlásnak” nevezte a történteket, és azt mondta: az ENSZ-t tartja felelősnek, mert „pénzzel és fegyverekkel segíti Izraelt”. Ami nyilvánvalóan nem igaz, mivel a világszervezet nem szállít fegyvereket, és éppenséggel vitában áll Izraellel a humanitárius segély beengedésének kérdésében.

„A légicsapásban meggyulladtak a menekültek sátrai, az emberek testei elolvadtak” – mondta a kórházba érkező egyik palesztin.

Bár Izrael nem köti össze a két eseményt, de vasárnap, a rafahi akció előtt a területről nyolc rakétát lőttek ki hosszú idő után a 100 kilométerre fekvő Tel-Avivra. Ezek nagy részét az izraeli légvédelem megsemmisítette. A Hamász katonai szárnya, az Al-Kasszám Brigádok közleménye szerint mindez válasz volt „a cionistáknak a polgári lakosok elleni mészárlásaira”. Közben összecsapások folytak az izraeliek által egyszer már elfoglalt észak-gázai Dzsabalijában, és az izraeliek tagadták, hogy a Hamász egy katonát ejtett volna túszul.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Magyar Péter miniszterelnök 13 órakor beszédet mond napirend előtt, a képviselők hétfőn szavazhatnak az Alaptörvény 17. módosításról, amelyben Sulyok Tamás államfő megbízatásának végét is kimondják. „A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás” – írta a miniszterelnök Facebook-oldalán. Kedden visszaállíthatják a pedagógusok sztrájkjogát.
Eszkaláció a Közel-Keleten - Kilőtt az olajár, idegesek a piacok

Eszkaláció a Közel-Keleten - Kilőtt az olajár, idegesek a piacok

A hétvégén ismét felerősödtek a támadások az amerikai és az iráni erők között, melynek hatására Irán bejelentette, hogy lezárta a Hormuzi-szorost. Az USA ezt követően újabb támadásokat indított, az események hatására pedig máris nagyot ugrott az olajár: ismét 80 dollár közelében mozog a Brent jegyzése. Eközben a devizapiacon is nagyobb mozgásokat láthatunk, erősödik a dollár, a forint pedig gyengül. A tőzsdéken eközben Ázsiában különösen Dél-Koreában bontakozott ki nagyobb esés, de Európában is mínuszban nyithatnak a tőzsdék. A reggeli órákra a nemesfémek is nagy nyomás alá kerültek, az arany és az ezüst jegyzése is jelentős esésben van.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×