Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.68
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Palesztin családok menekülnek a Gázai övezet déli csücskében levő Rafahból 2024. május 8-án, két nappal azt követően, hogy az izraeli erők távozásra szólították fel a lakosságot, és műveletet kezdtek az Egyiptommal határos városban. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO május 8-án közölte, hogy az övezet déli részében levő kórházak üzemeltetéséhez mindössze három napra elegendő üzemanyag áll rendelkezésre, és Rafah három kórházának egyike, az Abu Juszef en-Nadzsár kórház már működésképtelen. Rafahnál csaknem másfélmillió palesztin keresett menedéket az övezetben dúló háború elől.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Árulkodó nyilatkozat: Izrael is elismeri, súlyosak a rafahi légicsapás következményei

Izrael közvetve elismerte, hogy súlyos polgári áldozatai voltak a dél-gázai Rafah városban végrehajtott légicsapásnak. Az ország katonai főügyésze azt mondta, hogy vizsgálják az esetet. Az izraeliek állítása szerint két Hamász-illetékest akartak megölni, de legkevesebb 35 ember halt meg.

Úgy tűnik, Izrael nem tagadja, hogy nagy számú palesztin civil halt meg egy olyan légicsapásban, amelynek célpontja a Hamász két embere volt. Az eredeti izraeli közlés szerint a Rafah városában történt akciót „precíziós lőszerrel, precíz hírszerzési információk” alapján hajtották végre. Ennek nyomán likvidálták a Hamász ciszjordániai vezérkari főnökét és egy másik, az izraeliek elleni halálos támadásokért felelős vezető Hamász-illetékest – szólt a nyilatkozat.

Azt követően azonban, hogy a helyszínről megrázó videók kezdtek megjelenni, a hadsereg először mindössze azt közölte: „az Izraeli Védelmi Erők számára ismertek a jelentések, hogy a csapás nyomán tűz ütött ki és több polgári lakosnak baja esett a körzetben. Az incidens kivizsgálás alatt áll.”

Később Jifat Tomer Jerusalmi katonai főügyész már „nagyon súlyosnak” nevezte a légicsapást, és megerősítette, hogy a fegyveres erők folytatják a vizsgálatot, amiről azt ígérte, hogy teljes körű lesz. „Az IDF sajnálja, ha bármely baj éri a háború során a harcokban nem részt vevőket” – tette hozzá.

A 35 halottról szóló híradás a Hamász által irányított gázai egészségügyi hatóságoktól jött, amelyek adatainak hitelességét az izraeliek mindig is megkérdőjelezték, a háború civil halottairól szolgáltatott adatokat is az ENSZ nemrég csendben lefelé módosította.

A rafahi incidens nyomán azonban a semlegességét féltve őrző Nemzetközi Vöröskereszt is azt közölte, hogy rafahi tábori kórházába folyamatosan sok sérült érkezik.

Az izraeliek általában nem fejeznek ki túl sok együttérzést a palesztinok irányában, ezért a katonai főügyész mérsékelt sajnálkozása arra utalhat, hogy ezúttal valóban olyan súlyos dolog történhetett, amit nem terveztek.

Szami Abu Zuhri, a terrorszervezetként számon tartott Hamász vezető illetékese „mészárlásnak” nevezte a történteket, és azt mondta: az ENSZ-t tartja felelősnek, mert „pénzzel és fegyverekkel segíti Izraelt”. Ami nyilvánvalóan nem igaz, mivel a világszervezet nem szállít fegyvereket, és éppenséggel vitában áll Izraellel a humanitárius segély beengedésének kérdésében.

„A légicsapásban meggyulladtak a menekültek sátrai, az emberek testei elolvadtak” – mondta a kórházba érkező egyik palesztin.

Bár Izrael nem köti össze a két eseményt, de vasárnap, a rafahi akció előtt a területről nyolc rakétát lőttek ki hosszú idő után a 100 kilométerre fekvő Tel-Avivra. Ezek nagy részét az izraeli légvédelem megsemmisítette. A Hamász katonai szárnya, az Al-Kasszám Brigádok közleménye szerint mindez válasz volt „a cionistáknak a polgári lakosok elleni mészárlásaira”. Közben összecsapások folytak az izraeliek által egyszer már elfoglalt észak-gázai Dzsabalijában, és az izraeliek tagadták, hogy a Hamász egy katonát ejtett volna túszul.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×