eur:
411.35
usd:
392.46
bux:
79551.8
2024. november 25. hétfő Katalin
Az Egyesült Államokba igyekvő közép-amerikai bevándorlók a mexikói-amerikai határkerítésen a Baja California mexikói állambeli Tijuana tengerpartján 2018. november 13-án.  A migránskaraván előőrseként érkező mintegy 350 ember autóbuszokkal érte el az amerikai határ tijuanai szakaszát.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Joebeth Terríquez

Nem várt helyről is érkeznek az USA-ba migránsok, méghozzá már tömegesen

Az Egyesült Államokban a választási évben forró téma a mexikói határon át folyó migráció – illetve, hogy sok amerikai város utcáin tűntek fel hajléktalan migránsok. Őket ugyanis kiengedték, amíg a hivatal dönt az ügyükben.

A közösségi médiában olvasható információk nyomán rekordszámú kínai menedékkérő vállalja a veszélyes átkelést a mexikói–amerikai határon át, ami gyorsan forró politikai kérdéssé vált – írta a Yahoo News.

Az amerikai határőrség (CBP) adatai szerint 2023 októbere óta csaknem 16 ezer kínai migráns próbált meg átjutni a mexikói–amerikai határon. Pár hónap alatt ez több mint kétszerese az előző pénzügyi évben próbálkozó, összes kínai migránsnak. A példa nélküli számadat azt jelenti, hogy a kínai állampolgárok a leggyorsabban növekvő csoport, amely megpróbál bejutni Mexikóból az Egyesült Államokba.

A határőrizeti hatóság adataiból kiderül, hogy 2023 januárja és novembere között több mint 30 ezer kínait tartóztattak fel a határőrök, miután illegálisan átlépték a határt. Ehhez képest 2021-ben mindössze 323 átlépés történt. De miért célozzák meg egyre nagyobb számban a kínai állampolgárok Amerikát? Sokkoló módon, immár ők a negyedik legnagyobb csoport, amely átkel az úgynevezett Darién-folyosón – a Kolumbiát Panamával összekötő sűrű, hegyvidéki dzsungelen.

A kínai migránsok azt mondják, hogy a hazai gazdaság visszaesése miatt indulnak útnak.

„Nagyon magas az állástalanság. Az emberek nem találnak munkát" – mondta Hszi Jen, egy kínai író, aki áprilisban lépte át a határt. "A kisvállalkozók nem tudják fenntartani a vállalkozásukat" – tette hozzá.

Júniusban a kínai munkanélküliségi ráta a 16-24 évesek körében 21,3 százalék volt. Szin Jen Ling, egy ázsiai-amerikai polgárjogi csoport szóvivője egy texasi lapnak elmondta, hogy Peking "a közelmúltban fellépett az olyan iparágakkal szemben, mint a technológia, az ingatlan és az oktatás, ahol a fiatalok hagyományosan munkát keresnek, és ez hozzájárult a magas munkanélküliséghez".

A két ország közötti feszültségek miatt a kínaiak számára egyre nehezebb megkapni az amerikai munkavállaláshoz, látogatáshoz vagy tanuláshoz kiadott vízumokat. Mindez ahhoz vezetett, hogy az országba való bejutás alternatív módjait kezdték el keresni. Már meg is alkottak egy szót a mexikói–amerikai határ átlépésére,

a zucsiant, ami annyit jelent, hogy "a határon járni".

A legtöbb kínai migráns Ecuadorból indul el, ahová vízum nélkül léphetnek be. Onnan észak felé haladnak a Darién-folyosón keresztül, mielőtt több más közép-amerikai országon át az Egyesült Államok felé vennék az irányt. Kínai közösségi médiumok lépésről lépésre ismertetik a Kínából az Egyesült Államokig tartó útvonalakat.

Az illegálisan átkelő kínai migránsok általában megadják magukat az amerikai határőröknek és menedékjogot kérnek. Ezután őrizetbe veszik őket, de kérelmüket hónapokon vagy éveken át dolgozhatják fel. Még ha a bíróságok meg is próbálják kitoloncolni őket, sokan az Egyesült Államokban maradnak, mert Kína nem viszi haza egyiküket sem, így egyfajta jogi bizonytalanságba kerülnek.

Címképünkön migránsok az USA és Mexikó közti határon

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×