Infostart.hu
eur:
378.49
usd:
321.51
bux:
125143.34
2026. február 24. kedd Mátyás
Nyitókép: Szövetség - MKP Platform/Facebook

A Magyar Szövetség vezetése sem örülne Ukrajnának az EU-ban

Az európai uniós csúcstalálkozóra időzítette Ukrajna uniós csatlakozásáról alkotott véleményének ismertetését Szlovákiában a Magyar Szövetség pártelnöke és alelnöke. Forró Krisztián és az alelnöki posztot alig egy hete betöltő Gyimesi György nem támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését, még az ukrajnai magyarok kérése ellenére sem. A pártelnök arról beszélt, Ukrajnának ugyanúgy teljesítenie kell a csatlakozási feltételeket, mint az unióba korábban belépő országoknak.

„Az európai uniós tagság feltételei egyformán vonatkozzanak minden, az unióhoz csatlakozni kívánó országra” – ez volt a témája a Magyar Szövetség párt pozsonyi sajtótájékoztatójának, ahol a székében múlt szombaton megerősített Forró Krisztián pártelnök és Gyimesi György, a párt alelnöke tájékoztatott.

A pártelnök azonban azt is közölte, hogy Ukrajna ügyében egyelőre nem alakult ki közös álláspont a párton belül, így a sajtótájékoztatón megfogalmazott vélemény csupán az alelnök és az ő véleménye, nem a párté. Ukrajna helyzetével legutóbb a párt kongresszusa foglalkozott, az általa elfogadott politikai nyilatkozat a béketárgyalások mielőbbi megkezdését sürgette, nemzetközi részvétellel.

„Ukrajnának az az igyekezete, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz, teljesen jogos igyekezet, ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy ez természetesen feltételekhez kötött.

Annak idején, amikor Szlovákia az unió tagja szeretett volna lenni, nekünk is feltételeket kellett ehhez teljesítenünk. Jogos elvárás, hogy az új tagországok is teljesítsék ezeket a feltételeket.” – fogalmazott a pártelnök Forró Krisztián.

A párt alelnöke szerint az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdése Ukrajnával csak üres gesztus lenne. „Ukrajnának sokkal jobban segítene a béke, mint az üres politikai gesztus és a fegyver. Ukrajna államcsőd közelében áll, az uniós és külföldi támogatások nélkül valójában már csődöt mondott volna.

Egy ilyen országot nem szabad beengedni az Európai Unióba”

– mondta Gyimesi György.

Az alelnök több olyan feltételt felsorolt, amit az országnak az unióhoz való csatlakozása előtt teljesítenie kellene. Elsőként az egy főre jutó GDP szintjét említette, melynek szerinte 4 ezer euróról 10 ezer euróra kellene növekednie Ukrajnában. Gyimesi szerint túl sokba kerülne, ha az állam csatlakozna az Európai Unióhoz, ráadásul a mezőgazdasági támogatások egy jelentős része is oda irányulna, hiszen óriási agráriparral rendelkező országról van szó. Gyimesi azt állítja, az ukrán termőföld nagy része nem ukrán, hanem amerikai tulajdonban van, így az uniós források szerinte a tengerentúlra vándorolhatnának. De úgy véli, az uniós döntéshozatali rendszerben is problémát jelentene, ha Ukrajna belépne. Azt is megemlítette, hogy az Ukrajnában dúló háború miatt nem világos, hol vannak most az ország határai.

A Magyar Szövetség elnöke és alelnöke is elutasítja Ukrajna katonai támogatását is, Gyimesi ugyanakkor elismerte, azt nem lehet megakadályozni, hogy a szlovákiai védelmiipar piaci alapon továbbra is fegyvert szállítson Kijevnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Öt tartományban rendeznek helyi parlamenti választásokat idén Németországban, és különösen a keletiekben a radikális jobboldali AfD befutónak számít. A CDU-elnök Friedrich Merz kancellár az ellenzéki pártot a konzervatívok „legveszélyesebb” kihívójának tekinti.

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Az MNB kamatdöntő ülésére figyeltek ma főként a befektetők, délután pedig meg is kapták a várt jelzést: az MNB közel másfél év után 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát. Bár a bejelentést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az MNB nem köteleződik el kamatcsökkentési ciklus mellett, a forint nem reagált érdemben a hírekre. A magyar fizetőeszköz árfolyamában a mai nap sok irányváltás következett be, de az elmozdulások egyike sem volt igazán jelentős: az euró és a dollár jegyzése is mintegy 1,5 egységnyi sávban ingadozott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×