eur:
410.87
usd:
392.14
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Szövetség - MKP Platform/Facebook

A Magyar Szövetség vezetése sem örülne Ukrajnának az EU-ban

Az európai uniós csúcstalálkozóra időzítette Ukrajna uniós csatlakozásáról alkotott véleményének ismertetését Szlovákiában a Magyar Szövetség pártelnöke és alelnöke. Forró Krisztián és az alelnöki posztot alig egy hete betöltő Gyimesi György nem támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését, még az ukrajnai magyarok kérése ellenére sem. A pártelnök arról beszélt, Ukrajnának ugyanúgy teljesítenie kell a csatlakozási feltételeket, mint az unióba korábban belépő országoknak.

„Az európai uniós tagság feltételei egyformán vonatkozzanak minden, az unióhoz csatlakozni kívánó országra” – ez volt a témája a Magyar Szövetség párt pozsonyi sajtótájékoztatójának, ahol a székében múlt szombaton megerősített Forró Krisztián pártelnök és Gyimesi György, a párt alelnöke tájékoztatott.

A pártelnök azonban azt is közölte, hogy Ukrajna ügyében egyelőre nem alakult ki közös álláspont a párton belül, így a sajtótájékoztatón megfogalmazott vélemény csupán az alelnök és az ő véleménye, nem a párté. Ukrajna helyzetével legutóbb a párt kongresszusa foglalkozott, az általa elfogadott politikai nyilatkozat a béketárgyalások mielőbbi megkezdését sürgette, nemzetközi részvétellel.

„Ukrajnának az az igyekezete, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz, teljesen jogos igyekezet, ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy ez természetesen feltételekhez kötött.

Annak idején, amikor Szlovákia az unió tagja szeretett volna lenni, nekünk is feltételeket kellett ehhez teljesítenünk. Jogos elvárás, hogy az új tagországok is teljesítsék ezeket a feltételeket.” – fogalmazott a pártelnök Forró Krisztián.

A párt alelnöke szerint az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdése Ukrajnával csak üres gesztus lenne. „Ukrajnának sokkal jobban segítene a béke, mint az üres politikai gesztus és a fegyver. Ukrajna államcsőd közelében áll, az uniós és külföldi támogatások nélkül valójában már csődöt mondott volna.

Egy ilyen országot nem szabad beengedni az Európai Unióba”

– mondta Gyimesi György.

Az alelnök több olyan feltételt felsorolt, amit az országnak az unióhoz való csatlakozása előtt teljesítenie kellene. Elsőként az egy főre jutó GDP szintjét említette, melynek szerinte 4 ezer euróról 10 ezer euróra kellene növekednie Ukrajnában. Gyimesi szerint túl sokba kerülne, ha az állam csatlakozna az Európai Unióhoz, ráadásul a mezőgazdasági támogatások egy jelentős része is oda irányulna, hiszen óriási agráriparral rendelkező országról van szó. Gyimesi azt állítja, az ukrán termőföld nagy része nem ukrán, hanem amerikai tulajdonban van, így az uniós források szerinte a tengerentúlra vándorolhatnának. De úgy véli, az uniós döntéshozatali rendszerben is problémát jelentene, ha Ukrajna belépne. Azt is megemlítette, hogy az Ukrajnában dúló háború miatt nem világos, hol vannak most az ország határai.

A Magyar Szövetség elnöke és alelnöke is elutasítja Ukrajna katonai támogatását is, Gyimesi ugyanakkor elismerte, azt nem lehet megakadályozni, hogy a szlovákiai védelmiipar piaci alapon továbbra is fegyvert szállítson Kijevnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×