Infostart.hu
eur:
359.35
usd:
309.54
bux:
0
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
Manometer pressure gas line with valve
Nyitókép: zorandimzr/Getty Images

Bajban a friss NATO-tag Finnország, újabb tengeralatti gázvezetéket rongálhattak meg

Finnország szerint “külső behatás” rongálta meg Észtországból induló gázvezetékét, aminek nyomán Nagy-Britanniában megugrottak a földgázárak. Helsinki vizsgálatot indított, és szándékosságra gyanakszik. Nagy-Britannia azonnal felajánlotta a segítségét.

Londonban is hullámokat vert a hétvégi hír, miszerint a friss NATO-tagállamot, Finnországot ellátó gázvezeték hirtelen szivárogni kezdett. A brit földgázárak közel 13 százalékkal emelkedtek annak nyomán, hogy híre ment: Helsinkiben arra gyanakszanak, hogy vasárnap szabotázsakció érhette a Balticconnector nevű, a tengerfenéken futó vezetéket és több kommentátor azonnal Oroszországra kezdett gyanakodni.

„A finn védelmi erőknél és a finn kormány magasrangú tagjai határozottan Oroszországot látják a dolog mögött – mondta a The Telegraph című brit lapnak Charly Salonius-Pasternak védelmi szakértő

Rishi Sunak brit miniszterelnök ezek után azonnal közölte, „NATO-szövetségesként és barátként, az Egyesült Királyság kész támogatni Finnország vizsgálatát”.

„Úgy tűnik, hogy a gázvezetékben és a kommunikációs kábelben esett kárt külső beavatkozás okozta”

– mondta Sauli Niinisto finn elnök.

Hozzátette, hogy a kár kiváltó okát még nem találták meg, „Finnország és Észtország együttműködésével folyik a vizsgálat”.

Az észt nyomozók közölték, hogy nem érzékeltek semmilyen szeizmológiai aktivitást, azaz

nem észleltek robbanást.

A szivárgás miatt azonban leállították a csövön történő szállítást.

A Finn-öblön átfutó, Balticconnector vezetéken Finnország és Észtország mellett Oroszország osztozik. A Gasgrid finn hálózatfenntartó szerint a vezeték javítása akár hónapokig is eltarthat.

Az eset körülbelül egy évvel azután történt, hogy máig ismeretlen elkövetők felrobbantották az orosz gázt Európába juttató, Északi Áramlat I. és II. gázvezetékeket, egy olyan időszakban, amikor már javában dúlt az ukrajnai háború.

Az Északi Áramlat vezetékről több teória is napvilágot látott. Egyesek Oroszországot vádolták saját vezetéke felrobbantásával. Moszkva viszont a Nyugatot. Egy német vizsgálat egy ukrán szálat vélt felfedezni a nyomozásban.

A finn vezeték kapcsán Salonius-Pasternak megjegyezte: „az emberek várták Moszkva válaszát a finn NATO-tagságra. Közvetlen katonai lépésre nem lehetett számítani, a hibrid eszközeiket pedig jobbára megbénították”.

Jens Stoltemberg NATO-főtitkár is szolidaritásáról biztosította Finnországot. Az ügy valószínűleg terítékre kerül a NATO védelmi miniszterek szerdai és csütörtöki, brüsszeli csúcsán.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Részletek a Sándor-palota dokumentumaiból
Kegyelmi ügy

Részletek a Sándor-palota dokumentumaiból

A Sándor-palota által péntek reggel közzétett, az kegyelmi ügyet érintő dokumentumok összefoglalójában az áll, hogy az ügyiratból nem állapítható meg a K.. Endre esetében gyakorolt kegyelem indoka. Az elnöki hivatal honlapja, vélhetően a hatalmas érdeklődés miatt, nehezen bírja a terhelést, így a dokumentumok a nyilvánosság számára azért korlátozottan elérhetők.

Magyar Péter súlyos kijelentést tett Ukrajna EU-csatlakozásáról

Előbb a nyugat-balkáni államokat kell felvenni, Ukrajna legkorábban jó tíz év múlva csatlakozhat az Európai Unióhoz, és Magyarországon előtte népszavazást kell rendezni erről – mondta Magyar Péter miniszterelnök egy interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Tarol a fogyókúrás csodaszer, de tartós fogyáshoz önmagában nem elég

Tarol a fogyókúrás csodaszer, de tartós fogyáshoz önmagában nem elég

Nagyjából 6 évvel ezelőtt robbantak be a GLP-1 készítmények, amelyek valóban látványos eredményeket hoztak. Ezeknek a súlycsökkentést támogató gyógyszeres kezeléseknek a szerepe azóta is töretlenül erősödik,de tartós fogyáshoz önmagukban nem elegendők, és nem pótolják az életmód‑ és viselkedéstámogatást. Közben a túlsúly és az elhízás nemcsak egészségügyi, hanem költségkérdés is: friss hazai becslések szerint az obezitáshoz köthető, közfinanszírozott egészségügyi kiadások évente százmilliárdos nagyságrendet érhetnek el. A kérdés ezért egyre inkább az, hogy a megelőzés és a kezelések – köztük a gyógyszeres terápia – hogyan és milyen feltételekkel csökkenthetik hosszabb távon az ellátórendszer terheit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×