Infostart.hu
eur:
378.38
usd:
317.61
bux:
129626.31
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Négy nap alatt ez a negyedik hely, ahol megsérült az orosz gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték. A négy lyukból kettő Svédország, kettő pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében van. Svéd szeizmológusok 26-án két robbanást észleltek a vezetékpár nyomvonalán.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség

Keményebben védené tengeri vezetékeit az Európai Unió

Az EU felülvizsgált tengeri védelmi stratégiát fogadott el a fenyegetések és kihívások kezelésére.

Az európai uniós tagországok általános uniós ügyekért felelős miniszterei keddi luxembourgi találkozójukon elfogadták az EU tengeri védelmi stratégiájának és cselekvési tervének felülvizsgált változatát, amelynek célja a tengeren jelentkező fenyegetések és védelmi kihívások kezelése.

Az uniós tanács közleménye szerint a felülvizsgált stratégia célja annak biztosítása, hogy az EU hatékony eszközökkel rendelkezzen az új és folyamatosan változó védelmi fenyegetések és kihívások kezelésére, ideértve a tengeri infrastruktúrát célzó hibrid és kibertámadásokat is.

A stratégia keretet biztosít ahhoz, hogy az EU további intézkedéseket fogadhasson el tengeri érdekeinek, értékeinek és gazdaságának, valamint az állampolgárok védelmének érdekében, különös figyelemmel Oroszország Ukrajnával szembeni "indokolatlan és provokáció nélkül indított katonai agressziójára" - írták.

Az intézkedések egyebek mellett magukban foglalják

  • a tengeri illegális és tiltott tevékenységek elleni küzdelem fokozását, beleértve a kalóztevékenység és a fegyveres rablás, a szervezett bűnözés - benne a migránsok csempészése és az emberkereskedelem
  • az illegális, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni harcot.

Az EU azt tervezi, hogy tengeri védelmi gyakorlatokat szervez, továbbá felhasználja a világűrbe telepített eszközök információit, valamint a part menti és nyílt tengeri járőrhajók által végzett megfigyelések eredményeit a tengeri helyzetismeret javítása érdekében. A cselekvési terv alapján

az EU fokozni kívánja a létfontosságú tengeri infrastruktúrák, köztük a gázvezetékek, a tenger alatti kábelek, a kikötők, a tengeri energialétesítmények és LNG-terminálok ellenállóképességét és védelmét

az EU-t övező valamennyi tengermedencében. A cselekvési irányvonalak közé tartozik még a felszíni és a víz alatti védelmi technológiákra vonatkozó közös követelmények kidolgozása, a tengeri infrastruktúra megfigyelésére szolgáló, személyzet nélküli rendszerek kiépítése, valamint több, az állandó strukturált együttműködés (PESCO) keretébe tartozó, a tengeri védelemre irányuló kezdeményezessel kapcsolatos munka fokozása.

Az Európai Bizottság és az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője három év múlva értékeli majd a stratégia végrehajtását, és arról jelentést ír.

A stratégiát és az ahhoz kapcsolódó cselekvési tervet az EU 2014-ben fogadta el, majd 2018-ban aktualizálta. A két dokumentum átfogó keretet biztosított a tengeren jelentkező különböző fenyegetések és kihívások, például a jogellenes tevékenységek, a természeti erőforrásokért folyó verseny és a hajózás szabadságát érintő fenyegetések kezeléséhez - írták.

Címlapról ajánljuk
„Össztűz” – Robert Fico nem akármivel fenyegeti Brüsszelt

„Össztűz” – Robert Fico nem akármivel fenyegeti Brüsszelt

Az elektromos energia árának csökkentését tartja az egyik legfontosabb európai uniós feladatnak Ausztria, Szlovákia és Csehország miniszterelnöke. A három ország kormányfője a slavkovi formátum találkozóján közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben rögzítették álláspontjukat a csütörtöki, február 12-i rendkívüli uniós csúcs előtt.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Mielőtt a digitalizációtól várnánk karbonkibocsátás probléma megoldását, kezdjük el mérni!

Mielőtt a digitalizációtól várnánk karbonkibocsátás probléma megoldását, kezdjük el mérni!

Úgy tűnik túlnyugtattuk magunkat azzal, hogy a digitalizáció majd megoldja a karbonkibocsátás problémáját. Levél helyett e-mail, fióki kiszolgálás helyett online ügyfélszolgálat és mobilapplikáció, újság helyett digitális hírportál. Ezek a lépések valóban csökkentették a különböző szolgáltatások, tartalmak karbonkibocsátását, de nem szüntették meg. Ráadásul itt az AI, ami offline sosem létezett, tehát új szereplőként csatlakozott be a digitális térbe, elképesztő környezeti lábnyommal. Persze honnan tudnánk mindezt, ha a kibocsátást nem, vagy csak részben mérjük? Ezen a szemléleten fog gyökeresen változtatni az SBTi által megfogalmazott új ajánlás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×