A tárcavezető egy az ATV-nek adott interjúja részletét tette közzé, amelyben kifejtette: a keleti bővítésről nem zajlik túlságosan mély diskurzus az Európai Unióban. "Nem tesszük fel azokat az egyszerű kérdéseket", hogy miért csináljuk ezt, melyek az előnyei, melyek a hátrányai, és ebből a költséghaszon-elemzésből adódóan érdekünkben állna-e ez a bővítés, és ha igen, milyen feltételekkel, és ha ezekkel a feltételekkel meg tudunk állapodni, akkor az milyen hatást gyakorol majd - sorolta.

Kiemelte: a magyar kormánynak ezekre a kérdésekre az a válasza, hogy "nem látjuk azt, hogy az Európai Unió biztonságához mennyiben járulna hozzá egy olyan ország felvétele, amelyik egy nukleáris hatalommal jelenleg háborúban áll, és amelynek területét ez a nukleáris hatalom 20 százalékban megszállva tartja". Nem világos, hogy Ukrajna csatlakozása mennyiben növelné a kontinens biztonságát olyan körülmények között, amikor éppen háborúban áll - tette hozzá.

Úgy vélte, az sem teljesen világos, hogy a magyar gazdáknak érdekében áll-e az, hogy Ukrajna csatlakozásával a földalapú támogatások legalább 20 százalékkal csökkenjenek. Az sem világos, "érdekünkben áll-e az, hogy Ukrajna csatlakozásával, ha mondjuk a dunántúli régió jelentős része kikerülne a kohéziós támogatásra jogosult területek között, pusztán annál a ténynél fogva, hogy Ukrajna csatlakozik" - fogalmazott.

Kiemelte: ezek olyan kérdések, amelyeket "meg kell beszélnünk és meg kell húznunk azt a vonalat, hogy ez érdekünkben áll-e vagy sem".