Arról, hogy Washington szeretné, ha Kína felhasználná befolyását Iránban a palesztin Hamász és Izrael közötti konfliktus elterjedésének fékezésére, Chuck Schumer, az amerikai szenátus többségi vezetője beszélt a Kongresszus Kínában tartózkodó küldöttsége nevében.

„Sokféle módon tudják befolyásolni Iránt, és arra kértük őket, tegyenek meg mindent, hogy Irán ne terjessze tovább a tüzet saját lépéseivel vagy a Hezbollahon keresztül” – mondta.

Az amerikaiak azt állítják: Pekingben megígérték nekik, hogy átadják az üzenetet. Kínára azért is figyelnek Teheránban, mert a Nyugattal szembeni „ellenpólus”, a Globális Dél egyik kulcsállama. Továbbá: a következő években 400 milliárd dollárt tervez befektetni Iránban az olajiparba, a telekommunikációs és más ágazatokba.

Schumer és öt másik, a republikánus és a demokrata pártot egyaránt képviselő amerikai szenátor hétfőn más magas szintű találkozók mellett Hszi Csin-ping kínai elnökkel is találkozott.

A találkozó körülbelül 80 percig tartott, ami körülbelül kétszerese volt a tervezettnek.

"Mélységesen elszomorítanak bennünket a civil áldozatok, ellenezzük és elítéljük a civileknek ártó cselekményeket" - mondta Mao Ning kínai külügyi szóvivő, bár a nyugati média szerint sem Peking, sem Oroszország nem hajlandó elítélni a tömegvérengzést rendező Hamászt, amire többszáz palesztin halálát okozó izraeli bombázás volt a válasz.

"Ellenezzük azokat a lépéseket, amelyek eszkalálják a konfliktust, destabilizálják a régiót és reméljük, hogy a harcok leállnak, és hamarosan visszatér a béke" - mondta a kínai szóvivő.

Amikor Kína Iránnal való kommunikációjáról kérdezték, kerülte a konkrét választ:

"Szeretnénk még egyszer felszólítani az érintett feleket, hogy azonnal állítsák le a harcokat,

védjék meg a civileket és kerüljék el a helyzet további romlását".

A kínai külügy vasárnapi nyilatkozata sem említette a Gázai övezetet ellenőrző Hamászt, amelyet az Egyesült Államok és az Európai Unió terrorista csoportként tart nyilván.

A Hamász szervezett vérfürdője után azonnal felmerült a gyanú, hogy Iránnak is köze lehetett hozzá, mivel Teherán régóta támogatja a szervezetet.

Iráni parlamenti képviselők valósággal ünnepelték a jelentős részben izraeli polgári lakosok elleni támadást. Irán azonban tagadta, hogy részt vett volna a támadás szervezésében.

Az izraeli hadsereg és Antony Blinken amerikai külügyminiszter is azt mondta hétfőn: nem látott erre utaló bizonyítékot.

Ez szembemegy egy egy nappal korábbi állítással: Ghazi Hamad, a Hamász szóvivője a BBC-nek azt mondta, hogy a csoport közvetlen támogatást kapott Iránból.

A Wall Street Journal ugyancsak vasárnap arról számolt be, hogy iráni biztonsági tisztviselők „segítettek” a tervezésben, és egy múlt hétfői bejrúti találkozón jóváhagyták a támadást. Három amerikai tisztviselő az NBC Newsnak viszont azt mondta, hogy nem tudták megerősíteni a cikk tartalmát, ami ellentmondott egy hétfői Reuters-jelentésnek, hogy csak Hamász-parancsnokok szűk köre vett részt az akció tervezésében.

Visszatérve Pekingre: bár Kína diplomáciai tényezőként akarja beállítani magát, különösen a szaúdi-iráni közeledésben játszott szerepe miatt, kommentátorok szerint fél kockáztatni és határozottan állást foglalni. A könnyen elérhető kis sikerekre hajt – mondta a londoni SOAS Kína Intézet igazgatója, Steve Tsang.