Infostart.hu
eur:
392.79
usd:
341.23
bux:
121171.86
2026. március 19. csütörtök Bánk, József
Nyitókép: progresivne.sk

Tart még a kormányalakítási keringő Szlovákiában

Egy héttel a Szlovákiban lezajlott parlamenti választások után még javában tart a kormányalakítási keringő a parlamentbe jutott pártok között. Bár múlt hétfőn Robert Fico a választásokon győztes Smer elnöke kapott kormányalakítási megbízást, egyelőre nem tudni komolyabb előrelépésről az ügyben. A legesélyesebb, hogy a Smer-Hlas-SNS pártok alakítanak koalíciót, de úgy fest, a döntés Peter Pellegrini, a Hlas elnökének a kezében van.

Abban szinte minden elemző véleménye kivétel nélkül megegyezik, hogy két lehetőség van a jövőbeni szlovák kormány felállítására. Vagy a választások győztese, a Smer alakít kormányt a harmadikként a parlamentbe jutott Hlasszal és az 5 százalékos parlamenti küszöböt éppen csak átlépő Szlovák Nemzeti Párttal, vagy ellenkezőleg: négyes koalíció alakul a második legtöbb szavazatot begyűjtő Progresszív Szlovákia, a Hlas, a Kereszténydemokrata Mozgalom és az SaS részvételével.

Az előbbi szövetség 79, az utóbbi 82 képviselővel alakíthatna kormányt. Ami a két változatban azonos, hogy a Hlas párt mindkettő felállásban megkerülhetetlen tényező. A kérdés most tehát az, vajon ki viszi táncba a párt elnökét, Peter Pellegrinit, aki egyelőre még nem egyezett meg a Smert irányító Robert Ficóval a kormányalakításról, azt viszont kijelentette, ha a Hlas egy másik utat járva belemenne egy Smer nélküli négyes koalícióba, akkor nagyon nagyvonalú ajánlatot kellene kapnia.

Ezt az ajánlatot pedig a hétvégén meg is kapta. Méghozzá Michal Šimečkától, a Progresszív Szlovákia elnökétől, aki szombaton fontos bejelentést posztolt a Facebookon. A progresszívek vezetője azt írta, kész lenne a miniszterelnöki posztot Peter Pellegrinire bízni a négytagú koalíció létrehozása érdekében.

„A négyfős koalíció létrehozása érdekében kész vagyok lemondani a miniszterelnöki posztról Peter Pellegrini javára, ugyanakkor a Progresszív Szlovákia ragaszkodik a belügyminiszteri poszt betöltéséhez” – hangsúlyozta Šimečka, és hozzátette, kész harcolni azért, amit az elmúlt hét végén megígért, „azaz, hogy ne Robert Fico kormányozzon, és hogy Szlovákia egy demokratikus és Európa-párti ország legyen, ahol a jogállamiság garantált”.

Michal Šimečka bejelentésére az SaS, vagyis a Szabadság és Szolidaritás reagált a leggyorsabban. A liberális tömörülés a jelen állás szerint csak akkor válhat kormánytényezővé, ha Pellegrini elfogadja Šimečka ajánlatát. Branislav Gröhling, az SaS elnökhelyettese viszont rámutatott, hogy a négyes koalíció megalakításához a miniszterelnöki poszt mellett a belügyminisztériumot is fel kell ajánlani a Hlasnak.

A progresszívek viszont e kérdésben nem értenek egyet a liberálisokkal. A Progresszív Szlovákia jelezte, hogy az SaS ilyen jellegű nyilvános felszólításait nem tekinti a koalíciós tárgyalásokba való beleszólásnak. „A kormány hitelessége érdekében nem ajánlhatjuk fel a Hlasnak egyszerre a miniszterelnöki és a belügyminisztériumi posztot is” – áll a Michal Šimečka pártja által kiadott közleményben.

A kormánykoalíciós tárgyalások ezen a héten is folytatódnak, s várhatóan napokon belül eldől, hogy Robert Fico vagy Peter Pellegrini lesz-e Szlovákia régi-új miniszterelnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Iránt még ma „történelmi méretű” légicsapás érheti az amerikai hadügyminiszter szerint

Az Egyesült Államok „az eddigi legnagyobb légicsapás-sorozattal” sújtja Iránt – mondta a Pentagon csütörtöki sajtótájékoztatóján Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter. Úgy fogalmazott: a terv szerint haladnak, és a háború vége Donald Trump döntésén múlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.19. csütörtök, 18:00
Borvendég Zsuzsanna
a Mi Hazánk EP-képviselője, a párt képviselő-jelöltje
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Közzétette idei második kamatdöntését az Európai Központi Bank (EKB), amelyet az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság miatt egy kifejezetten bizonytalan környezetben kellett hoznia. A várakozásoknak megfelelően az EKB Kormányzótanácsa nem változtatott az irányadó kamatszinten, a betéti ráta maradt 2 százalék. Bár a döntés maga nem volt meglepetés (a piacok 99 százalék esélyt adnak a kamatszint tartására), a befektetők kiemelt figyelemmel követik, hogy milyen hangnemben értékeli Christine Lagarde jegybankelnök a gazdasági folyamatokat, illetve milyen első üzenetet fogalmaz meg a várható inflációs és kamatpályával kapcsolatban. A döntést követő sajtótájékoztatóról ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×