eur:
410.9
usd:
392.32
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Robert Fico, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt vezetője érkezik a párt pozsonyi székházába 2023. október elsején, a szlovák parlamenti választás másnapján. Fico pártja a megszerzett voksok 23,6 százalékával nyerte az előrehozott szlovák parlamenti választást a leadott szavazatok 94,6 százalékos feldolgozottságánál. A második legtöbb eddig összeszámolt voksot, a szavazatok 16,2 százalékát a liberális Progresszív Szlovákia szerezte meg, a harmadik helyet pedig az Irányból kilépett Peter Pellegrini volt miniszterelnök vezette Hang (Hlas-SD) szerezte meg 15,3 százalékos eredményt produkálva. A Szövetség eredménye 4,4 százalék, vagyis a felvidéki magyar párt nem jut be a pozsonyi törvényhozásba.MTI/AP/Darko Bandic
Nyitókép: MTI/AP/Darko Bandic

Rendőrség, különleges ügyészség - Személycserékkel kezdhet Robert Fico

Talán már látni a jövőt: stabil kormányzásra készül Robert Fico háromszoros exkormányfő. A hétvégi volt az ország történetének kilencedik parlamenti választása és a negyedik előre hozott voksolás.

A szombati előre hozott szlovákiai választáson győztes párt, az Irány (Smer) elnöke, Robert Fico vasárnap délutáni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a győztes párt vezetőjeként miniszterelnök akar lenni. Szerinte

  • a Smer,
  • a Hlas és
  • az SNS

parlamenti mandátuma kényelmes többséget jelenthet az új koalíciónak.

A pártelnök elmondta, fontos számára a V4-ek együttműködése, kormánya céljaként a stabilitást jelölte meg.

Beszélt az országos rendőrfőkapitány (Hamran István) és a különleges ügyész posztján várható személycseréről, a magyar-szlovák zöldhatár védelmének visszaállításáról, és elmondta, hogy nem fog változni Szlovákia külpolitikai orientációja, ez azonban szerinte nem jelenti azt, hogy a kormány nem lesz kritikus az Európai Unióval szemben.

Zuzana Čaputová államfő hétfőn kormányalakítási megbízást ad a választás győztesének. Szerinte az előre hozott parlamenti választások demokratikusak voltak, és reális képet alkottak a társadalomról. A magas, 68 százalékot meghaladó részvételi arány azt mutatja, hogy az emberek nem közömbösek Szlovákia jövője iránt.

Összesen hat politikai párt és egy pártkoalíció lépte át a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.

  1. Fölényes győzelmet aratott a Smer, a választópolgárok 23 százaléka a korábbi háromszoros miniszterelnök pártjára adta le a voksát, így 42 képviselői széket tudhatnak magukénak a parlamentben.
  2. A második helyen a Progresszív Szlovákia végzett 18 százalékkal, 32 mandátumot szerezve.
  3. A harmadik a Peter Pellegrini vezette Hlas lett, amely 14,7 százaléknyi voksot kapott, ez 27 mandátummal jár.
  4. Bejutott még a parlamentbe az OĽaNO koalíciója 8,9 század százalékkal, amely 16 helyet kap majd a parlamentben.
  5. A Kereszténydemokraták a szavazatok 6,8 század százalékát szerezték meg, és 12 képviselőt juttatnak a parlamentbe.
  6. A Szabadság és Szolidaritás 6,3 százalékot,
  7. a Szlovák Nemzeti Párt 5,6 százalékot szerzett, az előbbinek 11, az utóbbinak 10 képviselője lesz a törvényhozásban.

Magyarok

A magyar Szövetségre a választók 4,38 százaléka szavazott. A Szövetség három magyarlakta járásban győzött, megelőzve a Smert.

Forró Krisztián a Szövetség elnöke a közösségi oldalán értékelte a választásokon elért eredményeket:

„Történelmi eredményt értünk el, a siker mégis elmaradt” – írta a bejegyzésben.

A bejutott pártok listáin 5 magyar vagy magyarul is beszélő szlovák képviselő ülhet be a törvényhozásba.

Ódor Lajos, a szakértői kormány miniszterelnöke szerint a választás eredménye a jelenlegi szlovák társadalom tükre.

"Választásország"

Szlovákiában azt követően került sor előre hozott parlamenti választásra, hogy az elhúzódó kormányválság után megbukott az OĽaNO akkor már kisebbségben kormányzó kabinetje. Viszont Eduard Heger kabinetje májusig ügyvivő kormányként látta el feladatait, majd felmentését kérte Zuzana Čaputová államfőtől. Ezt követte az államfő által kinevezett szakértői kormány, amelynek miniszterelnöke Ódor Lajos, a Szlovák Nemzeti Bank korábbi alelnöke lett.

A hétvégi volt az ország történetének kilencedik parlamenti választása és a negyedik előre hozott voksolás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×