Infostart.hu
eur:
379.24
usd:
321.68
bux:
131463.94
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A Facebook amerikai internetes közösségi portál anyavállalatának, a Metának az emblémája előtt fényképezkedik egy nő a cég székháza előtt, a kaliforniai Menlo Parkban 2022. november 9-én. A Meta Platforms Inc. elbocsátja több mint 11 ezer alkalmazottját, a dolgozók mintegy 13 százalékát az egyik legnagyobb 2022-es amerikai létszámcsökkentés keretében.
Nyitókép: MTI/EPA/John G. Mabanglo

Eltűnhetnek a hírek a Facebookról egy parlamenti döntés nyomán

Beszüntetheti a hírek posztolását és megosztását a Facebook és az Instagram gazdája – Kanadában. Mindez arra a törvényre válasz, amely meg akarja fékezni, hogy a tech cégek hirdetői pénzt szívjanak el a hírmédiától. Szvetnik Endre összefoglalója.

Kanada összeakasztotta a bajuszt a Metával: Mark Zuckerberg cégének nem tetszik, hogy az ottawai parlament csütörtökön olyan törvényt fogadott el, ami szerint a Facebook és az Instagram gazdájának – és más techóriásoknak – fizetniük kell a hírmédiának, ha fel akarják használni a tartalmaikat.

Az eredmény? A Meta Kanadában megszüntetheti a híranyagok elérését a platformokon keresztül. A törvény a különböző helyi szabályozások miatt várhatóan csak fél év múlva lép életbe.

Arra, hogy ez meddig tarthat, a 2021-es ausztráliai események nyújthatnak útmutatást.

Akkor a távoli ország parlamentje hasonló törvényt fogadott el. Viszont Mark Zuckerberg egy hét alatt helyreállította a hírekhez való hozzáférést, miután a képviselők engedményeket tettek – emlékeztet a Reuters.

A Meta érvelése az, hogy

„nem fair elvárni, hogy fizessen a hírmédiának olyan tartalmakért, amiket posztolnak, különösen azért, mert a Meta forgalmat generál az oldalaikon".

Miért kéne a Metának fizetni a hírmédiának?

A Google „betarthatatlannak” nevezte a törvényt. De miért érzi fontosnak a kanadai parlament, hogy pénzt tereljen a média felé a Metától? A szövetségi kormány érvelése az, hogy növelni akarja a fair versenyt a kanadai digitális hírpiacon, hogy a küszködő hírmédiumok kompenzációt kapjanak a közösségi platformokon megosztott hírekért és linkekért.

A tech platformok ugyanis dominálnak az online hirdetési piacon és ez veszteségeket generált a hírmédiának.

Egy elemzés szerint a kanadai média összesen 250 millió dollárra számíthatna, ha a közösségi médiacégek a törvény alapján elkezdenének jutalékot fizetni. Egyes szkeptikusok szerint a dolog valójában szemfényvesztés és a törvény arra jó, hogy Meta "összejátszhasson a nagy médiával".

A kanadaiakkal szembeni Meta-fenyegetőzéshez adalék, hogy az ausztrál törvény életbe lépése óta a cég és az Alphabet – a Google gazdája – együtt 134 millió dollárt fizetett ausztrál médiumoknak – derült ki a helyi versenyhivatal jelentéséből.

„A valódi újságírásra, amit valódi újságírók űznek, továbbra is igény van Kanadában. Ez fontos a demokráciánk szempontjából, de ez valódi pénzbe kerül” – mondta Paul Deegan, az egyik kanadai médiaágazati érdekképviselet vezetője, ama tábor érveit felsorolva, hogy miért kell támogatni a médiát.

A felhasználók egy része már most kísérleti nyúl

A hírblokkolásra a Google az idén csendben tett egy kísérletet: kiszűrte keresési eredményeiből a híreket a kanadai felhasználók egy kis csoportja esetében. A Meta júniusban indított egy ilyen tesztet.

Bírálók megjegyezték: akkor most olyan helyzet is előállhat, hogy ha valami súlyos dolog történik az ember lakóhelye környékén, akkor az arról szóló médiahírt a közösségi média felhasználó nem tudja megosztani a hálózatában és így nem tudja informálni az ismerőseit.

Zuckerbergék és többi közösségi médium nyaka körül a közben más országokban is szorul a hurok. Kaliforniában, a Szilikonvölgy és a Meta otthonában a helyi törvényhozásban mozgolódnak a képviselők és akarnak megalkotni hasonló törvényt. Ez a helyzet az amerikai szövetségi Kongresszusban is – ami azért számít, mert a Meta bevételei 40 százalékát a hazai piacon söpri be.

Ausztrália és Kanada további két, kiemelt fontosságú térség a cég számára. Ezért, ha Kanada nem hátrál meg, akkor nem nehéz elképzelni, hogy hasonló történhet a Metával az Egyesült Államokban.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×