Infostart.hu
eur:
394.77
usd:
343.51
bux:
119845.44
2026. március 23. hétfő Emőke
Donald Trump republikánus párti amerikai elnök tüntető támogatóinak egy csoportja a Rotundában, miután betörtek az amerikai törvényhozás washingtoni épületébe, a Capitoliumba 2021. január 6-án. A támadás miatt félbeszakították a kongresszus két házának ülését, amelyen várhatóan hivatalosan is véglegesítik a demokrata párti jelölt, Joe Biden győzelmét hozó november 3-i amerikai elnökválasztás eredményét.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

A Trump-hívek példája ragadós Braziliában is

Két évvel az amerikai Kongresszus ostroma után Joe Biden a Trump-hívőkkel szembeszegülő rendőröket és illetékeseket tüntetett ki. A sors keserű fintora, hogy Brazíliában a távozó elnök hívei hasonlóképp megrohamozták a helyi törvényhozást.

„Két évvel ezelőtt a demokráciánkat érte támadás, másként ezt nem lehet jellemezni. Betörtek a Capitoliumba, ami soha nem történt meg az Egyesült Államok történelmében” – mondta a január 6-i évforduló alkalmából tett fehérházi megemlékezésen Joe Biden elnök, ahol 14 rendőrnek és illetékesnek osztott ki Állampolgári Érdemrendeket.

A Daily Signal nevű konzervatív kiadvány „tényellenőrzésnek” vetette alá a beszédet és igyekezett rávilágítani Biden hiányos történelmi ismereteire. Például arra, hogy 1814-ben a britek gyújtották fel a Kongresszust, 1935-ben egy harvardi professzor dinamitot robbantott egy szenátusi várószobában, 1954-ben Puerto Ricó-i nacionalisták hatoltak be és sebesítettek meg a karzatról lövöldözve öt képviselőt. 1983-ban szélsőbalos támadók robbantottak a Szenátusban és 1998-ban egy fegyveres lelőtt két capitóliumi rendőrt. A Signal aláhúzta:

Biden „lázadókat” emlegetett, aminek konkrét jogi jelentése van,

de a 950 letartóztatott egyike ellen sem lázadás a vád (amelyért maximum 10 év börtön járna).

Bidennek azonban abban igaza volt, hogy a feldühödött tömegek a demokratikus folyamatot – az elnökválasztási eredmény hitelesítését – próbálták megzavarni. Donald Trump akkori elnök arra buzdította híveit, hogy „harcoljatok, mint a fene” – bár később elítélte tetteiket és elhatárolódott. Biden még mindig érezhetően dühösen azt mondta, hogy „az egészet Trump hazugságai váltották ki” – arról, hogy ellopták tőle a győzelmet.

„Két éve a demokrácia azért maradt meg, mert mi, a nép – ahogy az alkotmány említ bennünket – nem inogtunk meg – mondta. Biden ezek után 14 amerikait tüntetett ki –capitóliumi rendőröket és két politikust, akik államaikban a nyomásnak ellenállva nem változtatták meg a választási eredményt.

Az elnök „beteg lázadókat” emlegetett, akiknek az akciója öt ember halálát okozta.

De hozzájuk kötötte egy olyan kitüntetett rendőr halálát is, akit a radikális fekete szervezet, a Nation of Islam egyik híve ölt meg, három hónappal a capitóliumi támadás után.

A roham nyomán – melynek során a Trump-hívők az épületben a Biden-győzelmet elismerő politikusokra vadásztak – két támadó szívrohamot kapott. Egy harmadik halálát amfetamin túladagolás okozta. Egy Trump-hívő, háborús veteránt pedig egy rendőr sebesített meg halálosan. Mellettük egy, az ostrom után az őrsre visszatért rendőr halálát agyvérzés okozta. Rajtuk kívül négy capitóliumi rendőr az elkövetkező napokban és hónapokban öngyilkosságot követett el. Egyikük esetében úgy ítélték meg, hogy öngyilkossága „szolgálat közben bekövetkezett halálnak” minősült.

A Kongresszus elleni támadásról szóló kétpárti vegyesbizottság két hete adta ki végleges jelentését a történtekről. Előzőleg azt javasolta, hogy

négy pontban emeljenek vádat Donald Trump exelnök ellen,

mivel az ő hívei törtek be az épületbe. A Biden által most kitüntetettek egy része maga is tanúvallomást tett a bizottság előtt. „Nem túlzás, Amerika hálával tartozik Önöknek” – mondta Biden.

A sors keserű fintoraként a „brazil Trumpnak” is titulált és a közelmúltbeli választásokat elveszítő Jair Bolsonaro többezer híve tört be a brazíliai kongresszus épületébe. Ők sem hajlandók elfogadni a választási eredményt. Ignacio Lula da Silva új elnök emiatt hevesen bírálta a rendőröket. Bolsonaro elítélte a tüntetőket és tagadta, hogy köze volt az akcióhoz.

Címlapról ajánljuk
Csatatér: hármas küzdelem várható a budapesti 13-as egyéni választókörzetben

Csatatér: hármas küzdelem várható a budapesti 13-as egyéni választókörzetben

A budapesti 13. egyéni választókerületben a fideszes Németh Balázs parlamenti frakciószóvivő és a tiszás Müller Anna ellen a DK-s Barkóczi Balázs próbálja megvédeni mandátumát az áprilisi országgyűlési választásokon. Herczeg Sándor politológus szerint ebben a kampányban a helyi problémák sokkal kisebb súllyal esnek latba, mint az országos problémák, és különösen Budapesten sokat számít, hogy milyen pártszínekben indulnak az egyéni jelöltek.

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a pénteki tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×