eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Donald Trump republikánus párti amerikai elnök tüntető támogatóinak egy csoportja a Rotundában, miután betörtek az amerikai törvényhozás washingtoni épületébe, a Capitoliumba 2021. január 6-án. A támadás miatt félbeszakították a kongresszus két házának ülését, amelyen várhatóan hivatalosan is véglegesítik a demokrata párti jelölt, Joe Biden győzelmét hozó november 3-i amerikai elnökválasztás eredményét.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

A Trump-hívek példája ragadós Braziliában is

Két évvel az amerikai Kongresszus ostroma után Joe Biden a Trump-hívőkkel szembeszegülő rendőröket és illetékeseket tüntetett ki. A sors keserű fintora, hogy Brazíliában a távozó elnök hívei hasonlóképp megrohamozták a helyi törvényhozást.

„Két évvel ezelőtt a demokráciánkat érte támadás, másként ezt nem lehet jellemezni. Betörtek a Capitoliumba, ami soha nem történt meg az Egyesült Államok történelmében” – mondta a január 6-i évforduló alkalmából tett fehérházi megemlékezésen Joe Biden elnök, ahol 14 rendőrnek és illetékesnek osztott ki Állampolgári Érdemrendeket.

A Daily Signal nevű konzervatív kiadvány „tényellenőrzésnek” vetette alá a beszédet és igyekezett rávilágítani Biden hiányos történelmi ismereteire. Például arra, hogy 1814-ben a britek gyújtották fel a Kongresszust, 1935-ben egy harvardi professzor dinamitot robbantott egy szenátusi várószobában, 1954-ben Puerto Ricó-i nacionalisták hatoltak be és sebesítettek meg a karzatról lövöldözve öt képviselőt. 1983-ban szélsőbalos támadók robbantottak a Szenátusban és 1998-ban egy fegyveres lelőtt két capitóliumi rendőrt. A Signal aláhúzta:

Biden „lázadókat” emlegetett, aminek konkrét jogi jelentése van,

de a 950 letartóztatott egyike ellen sem lázadás a vád (amelyért maximum 10 év börtön járna).

Bidennek azonban abban igaza volt, hogy a feldühödött tömegek a demokratikus folyamatot – az elnökválasztási eredmény hitelesítését – próbálták megzavarni. Donald Trump akkori elnök arra buzdította híveit, hogy „harcoljatok, mint a fene” – bár később elítélte tetteiket és elhatárolódott. Biden még mindig érezhetően dühösen azt mondta, hogy „az egészet Trump hazugságai váltották ki” – arról, hogy ellopták tőle a győzelmet.

„Két éve a demokrácia azért maradt meg, mert mi, a nép – ahogy az alkotmány említ bennünket – nem inogtunk meg – mondta. Biden ezek után 14 amerikait tüntetett ki –capitóliumi rendőröket és két politikust, akik államaikban a nyomásnak ellenállva nem változtatták meg a választási eredményt.

Az elnök „beteg lázadókat” emlegetett, akiknek az akciója öt ember halálát okozta.

De hozzájuk kötötte egy olyan kitüntetett rendőr halálát is, akit a radikális fekete szervezet, a Nation of Islam egyik híve ölt meg, három hónappal a capitóliumi támadás után.

A roham nyomán – melynek során a Trump-hívők az épületben a Biden-győzelmet elismerő politikusokra vadásztak – két támadó szívrohamot kapott. Egy harmadik halálát amfetamin túladagolás okozta. Egy Trump-hívő, háborús veteránt pedig egy rendőr sebesített meg halálosan. Mellettük egy, az ostrom után az őrsre visszatért rendőr halálát agyvérzés okozta. Rajtuk kívül négy capitóliumi rendőr az elkövetkező napokban és hónapokban öngyilkosságot követett el. Egyikük esetében úgy ítélték meg, hogy öngyilkossága „szolgálat közben bekövetkezett halálnak” minősült.

A Kongresszus elleni támadásról szóló kétpárti vegyesbizottság két hete adta ki végleges jelentését a történtekről. Előzőleg azt javasolta, hogy

négy pontban emeljenek vádat Donald Trump exelnök ellen,

mivel az ő hívei törtek be az épületbe. A Biden által most kitüntetettek egy része maga is tanúvallomást tett a bizottság előtt. „Nem túlzás, Amerika hálával tartozik Önöknek” – mondta Biden.

A sors keserű fintoraként a „brazil Trumpnak” is titulált és a közelmúltbeli választásokat elveszítő Jair Bolsonaro többezer híve tört be a brazíliai kongresszus épületébe. Ők sem hajlandók elfogadni a választási eredményt. Ignacio Lula da Silva új elnök emiatt hevesen bírálta a rendőröket. Bolsonaro elítélte a tüntetőket és tagadta, hogy köze volt az akcióhoz.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×