A megkérdezettek 45,8 százaléka véli úgy, hogy előnyt jelentett Csehszlovákia kettéválása, ebből 18,7 százalék határozottan előnyösnek tartja ezt. Majdnem ugyanennyien, azaz a válaszadók 44,6 százaléka nem tartja előnyösnek a szétválást, ebből 19,8 százalék gondolja ezt határozottan – derül ki az AKO közvéleménykutató-ügynökség által készített exkluzív felmérésből.

Az ügynökség december 6. és 12. között végezte a reprezentatív felmérést 1000 válaszadó bevonásával. A kérdés így hangzott: Néhány napon belül megemlékezünk Csehszlovákia szétválásáról és az önálló Szlovák Köztársaság megalakulásának 30. évfordulójáról. Véleménye szerint ez a lépés előnyös volt, vagy nem volt előnyös Szlovákia polgárai számára?

Az ország kettéválását az átlagosnál többen tartják előnyösnek a legfiatalabbak, azaz a 18 és 33 év közötti válaszadók, a képzettebbek, vagyis az érettségizettek, illetve a középfokú végzettségű válaszadók és a diplomások között, valamint Pozsony, Eperjes és Zsolna megye lakosai. Inkább negatívan értékelik a lépést az 50 és 65 év közötti válaszadók és a legalacsonyabb iskolai végzettségűek, valamint Nyitra és Besztercebánya megye lakosai. A magyar nemzetiségű lakosok, illetve a Szövetség párt és a Magyar Fórum szavazói is inkább negatívan értékelik Szlovákia és Csehország három évtizeddel ezelőtti szétválását.

Egy másik felmérés is készült decemberben, amely arra mutat rá, hogy a szlovákiai lakosság több mint fele elégedetlen a demokrácia működésével. A Median ügynökség által begyűjtött adatok szerint az ország lakosságának 38 százaléka elégedett a demokrácia működésével, 57 százalékuk azonban elégedetlen.

A felmérésből kiderült, hogy

az ország lakosságának 52 százaléka szerint demokratikus a rendszer.

„Főként a 18 és 39 év közötti korosztályhoz tartozók, az alap- vagy felsőfokú végzettségűek, Pozsony és Nagyszombat megye lakosai, illetve a legmagasabb jövedelműek gondolják így” – tájékoztatott a Median.

A felmérés szerint az alapvető emberi jogok és szabadságjogok közül Szlovákia lakosainak az élethez, a szabadsághoz, a gondolat szabadságához, a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz vagy a szabad mozgáshoz való jog a legfontosabb. Az ország lakossága

• a véleménynyilvánítás szabadságát és
• az információhoz való jogot,
• a közügyek intézésében való közvetlen vagy választott képviselőik útján történő részvételt, valamint
• a gyülekezési jogot

tartják a legfontosabbnak.