eur:
387.97
usd:
360.22
bux:
69201.95
2024. május 11. szombat Ferenc
Az Európát Ázsiával összekötő Boszporusz híd Isztambulban 2014. december 11-én. A 1510 méter hosszú híd a város Ortaköy európai kerületét köti össze az ázsiai oldalon fekvő Beylerbeyi kerülettel.
Nyitókép: MTI/Cseke Csilla

Tengeri dugót hozott az olajársapka első napja a Boszporusznál

Törökország teljes körű biztosítási dokumentációt követel a Boszporuszon és a Dardanellákon áthaladó tankerektől. Úgy tűnik, főleg a nyugati biztosítású hajók haladását lassítják.

Hétfőn is hullottak az orosz rakéták Ukrajnára, miközben életbe lépett a Nyugat legújabb büntetőintézkedése az inváziót kezdeményezett Moszkva ellen. Az Európai Unió, a G7-es országok és Ausztrália bevezette az olajár-sapkát, amellyel arra kényszerítenek harmadik országokat, hogy jelenleg maximum 60 dollárt fizessenek a tengeren szállított orosz olaj hordójáért.

A sajátos büntetés fontos eleme, hogy

a nyugatiak biztosítani akarják, hogy az oroszok továbbra is ellássák olajjal a világpiacot, de ne legyen elég pénzük a háború finanszírozására.

Az ársapkát figyelmen kívül hagyó hajók nem kaphatják meg a nagy nyugati cégek biztosítási és egyéb szolgáltatásait – gyakorlatilag lehetetlenné téve, hogy útra keljenek. A kereskedelmi hajózás biztosítási piac 90 százaléka ugyanis nyugati kézben van.

Négy olajipari illetékes hétfőn azt mondta a Financial Timesnak, hogy Törökország immár teljes biztosítási dokumentációt követel meg, ahhoz, hogy átengedje a Boszporuszon és a Dardanellákon az olajtankereket. Ennek nyomán

19 olajszállító hajó torlódott fel hétfőn a Földközi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő török vizeken.

Becslések szerint 48 ezer hajó kel át a szoroson minden évben. A Boszporusz nem túl széles, nehéz rajta navigálni és ezért különösen fontos az ütközésekre és olajszennyezésre kötött biztosítás megléte. A világ olajellátásának több mint 3 százaléka halad át ezen a 27 kilométeres útvonalon – jegyezte meg a Middle East Eye. A hírportál és a helyzetről először tudósító Financial Times is úgy ítélte meg, hogy mindez az első jele annak, hogy az ársapka fennakadásokat okozhat a nemzetközi olajpiacon.

A török vizeken át kijutó olaj nagy része Kazahsztánból származik. A közép-ázsiai ország orosz területen áthaladó vezetéken szállítja Novorosszijszk orosz kikötőig a nyersanyagot. A kazah olajra nem vonatkoznak a szankciók, de a jelentős részben olajbevételeiből élő ország kiszolgáltatott helyzetben van – az idén az orosz fél „technikai okokra” hivatkozva többször felfüggesztette a vezeték működését – szakértők szerint burkoltan zsarolva a semlegességéhez ragaszkodó Asztanát, hogy jobban álljon ki az Ukrajnában háborúzó Moszkva mellett.

Most a köztük kazah olajat szállító hajóknak garancialeveleket kell bemutatniuk a biztosítópartnereiktől. A 13 ilyen céget képviselő International Group of P&I Clubs nevű szervezet azt mondta, hogy a török követelés sokkal szigorúbb, mint a korábbiak. A csoport tagjai nem tudnak kártérítést garantálni a szankciósértés esetén – közölte az egyik cég. „Konstruktív tárgyalásokat folytatunk, hogy megoldjuk a helyzetet” – mondta Nick Shaw, a képviseleti szervezet vezérigazgatója az FT-nek.

Egy amerikai pénzügyminisztériumi illetékes közölte: Washington tudatában van annak, hogy az új török irányelvek „komplikálhatják” a hajók áthaladását és a britekkel együtt „jelezték aggodalmukat” török illetékesek felé.

Az FT szerint közben Moszkva 100 hajóból álló, úgynevezett „árnyékflottát” hozott létre, amellyel megpróbálja kijátszani a szankciókat – például úgy, hogy biztosítás vagy nyugati biztosítás nélkül hajóznak. Egy olajipari illetékes szerint orosz biztosítócégek garancialeveleket mutattak be a törököknek, akik a nyugati biztosítású hajók mozgását lassítják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.13. hétfő, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×