Infostart.hu
eur:
385.38
usd:
331.96
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Készenléti rendőrök érkeznek egy robbanás helyszínére Isztambul népszerű sétálóutcájában, az Istiklalon 2022. november 13-án. A detonációnak az első vizsgálatok szerint négy halottja és 38 sebesültje van. A robbanás eredete egyelőre ismeretlen.
Nyitókép: MTI/AP/Francisco Seco

Vér az „isztambuli Váci utcán”: a törököknek nem kell az amerikai részvét

Masszív letartóztatásokhoz és a külföldi partnerek elleni vádakhoz is vezetett Törökországban az Isztambulban elkövetett vasárnapi merénylet, ami nyolc ember halálát és több mint 80 megsebesülését okozta. A fő gyanúsított egy nő.

46 embert tartóztattak le Törökországban azután, hogy Isztambulnak a turisták körében is népszerű, hosszú „Váci utcáján”, az Istiklal sugárúton nyolc embert ölt meg egy robbanás. Az incidensben legkevesebb 81 ember sebesült meg.

Az őrizetbe vett gyanúsítottak között volt egy nő, aki Süleyman Soylu belügyminiszter szerint otthagyta a pokolgépet a város egyik legforgalmasabb utcáján. A miniszter a Törökországban, az Egyesült Államokban és az EU-ban is terrorszervezetként számon tartott Kurd Munkáspártot, a PKK-t vádolta, utalva arra, hogy retorzióként újabb török fegyveres műveletek következhetnek Szíriában.

„Értékelésünk szerint a terrortámadásra az Ajn al-Arab, azaz a Kobane körzetből érkezett a parancs” – mondta, a PKK szíriai bázisára utalva. „Visszavágunk a felelősöknek ezért a förtelmes terrortámadásért” – idézte szavait aza al-Dzsazíra.

Hétfőn a nő beismerő vallomást tett.

Recep Tayyip Erdogan török elnök már vasárnap „árulásnak” nevezte az esetet úgy fogalmazva, hogy annak „terrorizmus szaga van”. Ezt követően kezdtek el illetékesek beszélni arról, hogy a robbanás azután történt, hogy egy nő, aki 40 percen át ült az Istiklal sugárút egyik padján, felkelt és távozott. Az al-Dzsazíra képekhez jutott a gyanúsítottról – ezeken egy terepszínű nadrágot viselő, bakancsos – és vélhetően fiatal – nőt látni, aki divatos fazonú fekete fejkendőt visel.

A hatóságok állítása szerint az elfogott és kihallgatott nő azt mondta, Szíriában képezték ki a kurd militánsok és a szíriai Afrin régión keresztül lépett be Törökországba. (A törökök 2018-ban épp itt hajtottak végre katonai műveletet és iszlamista szövetségeseikkel együtt arra kényszerítették a kurd enklávéban élő nőket, hogy fekete nikábban járjanak és tartsák be a sárija törvényeket).

Török tájékoztatás szerint két további szíriai állampolgárt is letartóztattak. Állításuk szerint az általuk a PKK-hoz kötött szíriai kurd YPG-milíciához van közük. Ezzel a formációval voltak szövetségben az amerikai erők az Iszlám Állam elleni szíriai harc idején.

A PKK, amit a török erők rendszeresen támadnak és ami ellen Moszkva ukrajnai inváziója idején is felléptek Irak északi részén, közben komplikálja Svédország NATO-ba történő felvételét. Törökország május óta fékezi a svédek felvételét, azzal vádolva őket, hogy azok elnézők a kurd csoport tagjaival szemben, akik közül többen Svédországban élnek.

Bár az Egyesült Államok és Görögország is gyorsan és határozottan részvétét nyilvánította, Soylu török belügyminiszter azt mondta:

„nem fogadják el az amerikai részvétnyilvánítást”.

Görögországot pedig nemrég vádolták meg azzal, hogy egy, a területén található menekülttábor a PKK táborává vált és – Soylu szerint – a mostani támadók is Görögországba akartak menekülni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×