Sorry about that – ezt szokták mondani az angolok, amikor kellemetlenséget okoznak, például ráejtenek az ember lábára egy téglát, vagy elé keverednek a sorban, de a bocsánatkérésen kívül nem akarnak mást tenni.

Körülbelül ezt üzente a pénzpiaci vihart kavaró kormány is a briteknek. Visszavonta ugyan a piacokat megijesztő terv egy részét, de a jelzáloghiteleket már csak magasabb kamattal lehet megkapni vagy magasabb kamattal kell törleszteni, mint néhány hete.

Ez volt az oka annak, hogy egyik pártbeli riválisa azt üzente Liz Truss miniszterelnöknek, hogy

tíz napja van megmenteni a hivatalát.

„Korlátozott idő áll rendelkezésre, hogy megfordítsa a dolgokat” – mondta Grant Shapps, Boris Johnson közlekedési minisztere, akit Truss nem emelt át az új kabinetbe.

Johnson nem egészen egy hónapja adta át a stafétabotot Trussnak, de sok konzervatív képviselő attól retteg, hogy a következő választásokon elveszítheti a mandátumát. (Az ok: a közvélemény-kutatások szerint történelmi csúcson áll az ellenzéki Munkáspárt támogatottsága).

Ezért úgy érezhetik, talán megéri lapot húzni egy jobb eredmény érdekében. Azaz: lehet, hogy jobb lenne egy még újabb pártvezérrel nekimenni a két éven belül esedékes választásoknak.

A Trussnak tíznapos ultimátumot adó Shapps kormányszerepben reményekedett, de Truss értésére adta: bár jó miniszter volt, ő nem veszi át, mert riválisát támogatta a vezetőválasztáson. Így Shapps is beállt azok közé, akik aknatűz alá vették a Truss-féle gazdasági csomagot. Az, hogy a leggazdagabbak adóját akarta csökkenteni, „politikai színvakság” – mondta. Truss tábora azzal érvelt, hogy a gazdagok adójának mérséklése több gazdagot vonzana Nagy-Britanniába, akik a pénzükből és befektetéseikből befolyó adókkal elkezdenék feltölteni a brit államkasszát.

Ebben a kérdésben engedett a kormányfő, és hátraarcot csinált. Ám egyre nehezebb bizonyítania, hogy valóban nem csak a gazdagabbak érdekképviselője. Egy újabb támadási felület ellene az, hogy nem hajlandó deklarálni, hogy az inflációhoz igazítja a szociális segélyek összegét. Elődje, Boris Johnson ezt ígérte, Truss-szal kapcsolatban viszont felmerült, hogy a segélyeket ezzel gyakolatilag csökkenteni fogja – hogy valamilyen pénzt takarítson meg adócsomagja finanszírozásához. Kwasi Kwarteng pénzügyminiszter – Liz Truss harcostársa és a gazdasági program másik szerzője – azzal próbálta nyugtatni a közvéleményt, hogy ő „az együttérző konzervativizmus híve”.

Truss – sokatmondóan – azzal kerülte el az egyenes választ, hogy azt mondta: döntéseket kell hoznunk, hogy középtávon leszorítsuk a GDP-arányos államadósságot. Programjának épp az adósságból finanszírozott adócsökkentési eleme volt az, ami ráijesztett a piacokra, és az angol központi banknak kellett közbelépnie a nyugdíjalapok megmentésére.