Infostart.hu
eur:
379.6
usd:
322.06
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nyitókép: Photo by <a href="https://unsplash.com/@gonchifacello?utm_source=unsplash&utm_medium=referral&utm_content=creditCopyText">Gonzalo Facello</a> on <a href="https://unsplash.com/s/photos/british-house?utm_source=unsplash&utm_medium=referral&utm_content=creditCopyText">Unsplash</a>

Csapás a jelzáloghiteleseknek a kamatemelés, de simán meglépi a brit jegybank

A dollár erősödése és a font mélyrepülése nyomán a Bank of England közölte, hogy „nem fog habozni” és ismét kamatot emel, ha kell. Mindez csapás a brit jelzálog-hitelesek millióinak. A bankok közben többszáz lakáshitel-csomagot vontak vissza a piacról.

Minden brit álma a saját otthon és az ingatlanbefektetés. A szigetországban kulturálisan nem vevők a „német modellre”, azaz, hogy sokan egész életükben albérletben éljenek. Ennek azonban most nagyon betarthat, ami a font árfolyamával történik és az, hogy míg a kormány a gázpedált nyomja, addig a központi bank a féket.

A piacok nem szavaztak bizalmat Liz Truss kormánya 50 éve példátlan radikális adócsökkentési programjának. Truss úgy próbálja berántani a brit gazdaság motorját, hogy több milliárd font adóbevételről mond le, amit az államadósság növelésével ellensúlyoz.

Ez viszont bizalmatlanságot szült a piacokon: az angol font tovább gyengült az amúgy is erősödő dollárhoz képest. Mostanra már halovány emlék az idei 1,37-es árfolyam és a brit pénz az elmúlt napokban az 1 dollár – 1 fontos árfolyamhoz közelített, bár keddre némileg erőre kapott.

Mindez jelentősen megdrágította a hitelezést

és ebben a helyzetben közölte a legnagyobb brit lakáshitelező, a Halifax, hogy felfüggeszti alacsonyabb kamatú jelzálog-csomagjait. A Virgin Money és a Skipton Building Society pedig azt mondta, hogy egyáltalán nem ad lakáshitelt új ügyfeleknek.

Ágazati elemzők szerint hétfőn több száz hiteltermék tűnt el hirtelen a brit bankok kínálatából.

A nagyobb horror sztori azonban a már most jelzálogot fizető lakosokra leselkedik, különösen azokra, akiknek a következő 12 hónapban jár le a kedvezményes fix kamat és akik ilyenkor általában egy másik bankhoz „viszik át” a jelzálogot, cserébe egy újabb kedvezményes kamatért.

A Bloomberg és a Sky News is felvetette, hogy

jövőre már 6% körül járhat a brit alapkamat, amely 2020-ban még csak 0,1% volt,

Boris Johnson volt kormányfő távozása előtt pedig azt jósolták, hogy 3%-ra mehet fel. Akkor még ez is soknak tűnt, de mostanra már ennek a dupláját sem zárják ki. Mindez azt jelenti, hogy a korábban szuper olcsó brit lakáshitelek 6%-os THM fölé ugorhatnak. Egyes számítások szerint ezzel egy átlagcsalád havi törlesztője akár 50%-kal is drágulhat, az ingatlanok értéke pedig 15%-ot eshet.

Az infláció ellen küzdő Bank of England hétfőn csak tovább tüzelte a félelmeket, azzal, hogy közölte: „nem fog habozni” kamatot emelni, akkor, amikor kell. Mindez csak tetézni fogja a brit lakosok bajait: drágul a lakásvásárlás, de a lakbérek is, miközben a gyenge font a különböző importcikkek és nyersanyagok árát is feljebb nyomja a számukra – az infláció szertefoszlathatja az ingatlanból való gazdagodásra épülő brit álmot.

Közben a Times című lap közvéleménykutatása szerint 2001. óta nem látott előnybe került a kormányzó a konzervatívokkal szemben az ellenzéki Munkáspárt – akikre körülbelül másfélszer annyian szavaznának, mint a torykra, ha most lennének a választások.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Mára virradóra robbanások rázták meg Kijevet egy orosz dróntámadás következtében. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×