Az amúgy milliárdos Jay Robert Pritzker, az északi Illinois állam demokrata kormányzója nem válogatta meg a szavakat a hétfői tömeggyilkosság után.
„Pusztító látni, hogy Amerika ünneplését a mi különlegesen amerikai pestisünk szaggatta szét”.
A kormányzó úgy fogalmazott, hogy „tajtékzott” a hírre. „Július 4. van, a nap, amikor a szabadságjogainkról emlékezünk meg. Elődeink muskétákat és nem támadófegyvereket hordoztak, és szerintem egyikük sem mondta volna azt, hogy Önnek alkotmányos joga van arra, hogy nagykapacitású tárral ellátott támadófegyvert tartson, és hogy ez a jog fontosabb, mint azoknak az embereknek az élethez való joga, akik ma kimentek az ünnepségre” – mondta hétfőn.
A feltételezett elkövetőről, a 22 éves ifjabb Robert Crimoról kiderült, hogy felmászott egy tetőre és onnan nyitott tüzet egy nagykapacitású puskából az utcákon zászlókat lengető családokra, köztük bicikliző gyerekekre. A Chicago külvárosaként ismert Highland Parkban ámokfutása végére hat embert megölt és 36-ot megsebesített.
Crimo után órákon át tartó hajsza indult, és magyar idő szerint hajnalban közölték, hogy megadta magát a hatóságoknak.
A helyszínről elmenekült emberek később visszamentek a babakocsikért és más tárgyakért, de a rendőrök azt mondták, hogy nem menetnek be az elkerített tetthelyre.
„Először olyan volt, mint egy tűzijáték... aztán őrület.
Vérző emberek tapostak át egymáson és botlottak meg” – mondta egy szemtanú, Richard Kaufman nyugdíjas orvos.
Nem sokkal később egy philadelphiai ünnepségen lőttek meg két rendőrt, de őket később kiengedték a kórházból. Másutt pedig amerikai rendőrök lőttek szitává egy közúti kihágás miatt előlük menekülő huszonéves fekete fiatalt, akinél nem volt fegyver. Jayland Walker halottkémi jelentése szerint 60 golyó ütötte sebet találtak rajta, és az esetet rögzítette a rendőrök testkamerája is.
Azután, hogy 2012-ben egy biztonsági őr lelőtt egy fegyvertelen fekete fiatalt, létrejött az ellentmondásosan megítélt Fekete Életek Számítanak, azaz BLM mozgalom, amely további híveket szerzett, amikor 2020-ban egy rendőrségi intézkedés nyomán megfulladt a szintén színesbőrű George Floyd.
A rendőrségi erőszak és az állítólagos intézményi rasszizmus körüli vita mellett a néha faji motivációjú de néha ettől mentes lövöldözések gerjesztenek rendszeres vitákat az Egyesült Államokban, ahol a fegyverviselés alkotmányos jog, bár a tartható fegyverek fajtáit helyi szinten próbálják szabályozni.
Joe Biden elnök júniusban írt alá a buffalói áruházi és a texasi iskolai vérengzés után egy olyan, kétpárti egyetértéssel elfogadott törvényt, amely hosszú idő után szigorúbban szabályozza majd, hogy ki juthat fegyverhez. A Legfelsőbb Bíróság viszont megerősítette: az alkotmány szerint a polgár az otthonán kívül is hordhat fegyvert.