Immár hivatalos: az Oroszországgal határos Finnország és a közeli Svédország is be akar lépni a világ legnagyobb katonai szövetségébe.

„Melegen üdvözlöm Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. Önök legszorosabb partnereink” – mondta a formális lépést nyugtázva Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, amikor szerdán átvette a kérelemről szóló leveleket a két északi ország nagyköveteitől.

„Ez egy olyan történelmi pillanat, amelyet meg kell ragadnunk”

– tette hozzá.

Svédország és Finnország az egész hidegháború idején kitarott semlegessége mellett, de az Ukrajna elleni orosz invázió végül átbillentette őket a NATO oldalára. A februári támadás után a két ország közvéleménye és a korábban hagyományosan távolságtartó politikai pártok is NATO-pártiak lettek.

Bár a két ország hadereje nagyban NATO-komform, és már régóta együtt gyakorlatoznak a szövetség katonáival, a folyamat most lelassul, mert a szövetség tagállamainak is véleményezni kell a kérelmet, parlamentjeiknek pedig majd ratifikálniuk kell a csatlakozási szerződéseket.

Recep Tayyip Erdogan, az Oroszországgal „hibrid viszonyt” ápoló Törökország elnöke például többször jelezte, hogy megvétózza az északi államok belépését. Hírügynökségi jelentések szerint kedden a vétó miatt a NATO Tanácsban nem sikerült az eredeti terveknek megfelelően elfogadni a csatlakozási folyamat megkezdéséhez szükséges határozatot - írta az Euronews.

Erdogan azzal érvel, hogy a két országban jelen lévő kurd kisebbség a törökök és mások által is terroristának tekintett Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) képviselője és támogatója.

Hétfőn a „terrorcsoportok inkubátorának” nevezte a két országot,

és azt üzente külügyminisztereiknek: ne fárasszák magukat azzal, hogy Törökországba látogatnak. „Sajnálom, de ne vesztegessék az idejüket, erre nem lehet igent mondani”.

Kommentátorok szerint a nagy taktikus Erdogan most is keményen alkudozik a Nyugattal – amely elméletileg a szövetségese. Hogy mit akarhat? Felmerült, hogy a Svédországban élő PKK-tagok kiadását. Ankara sérelmezi, hogy Stockholm nem válaszolt 11 állítólagos PKK-tagról szóló kiadatási kérelmére. Az is szálka a szemében, hogy amikor 2019-ben hadműveletet indított a szíriai kurd milíciák ellen, vezető svéd illetékesek a PKK-hoz közelinek tartott szíriai kurdokkal tárgyaltak. Ahogy a Financial Times megjegyezte: Svédországban nagy kurd diaszpóra él, és erős a kurdok iránti szimpátia.

A lap által idézett kutató szerint „Svédország régóta büszke arra, hogy az emberi jogok védelmezője, a világ egyfajta lelkiismerete. A kormányzó szociáldemokraták úgy tudták meggyőzni a közvéleményt a NATO-belépésről, hogy ezt a szerepet nem adják fel. Tehát

nincs túl sok lehetőség az engedékenységre”.

Amit a törökök még akarnak: a két északi állam oldja fel a szíriai művelet után ellene bevezetett fegyverembargóját. Az Egyesült Államoktól pedig azt, hogy szállítsák le azokat a csúcstechnológiás F-35-ös harci gépeket, amelyeket azért tartottak vissza, mert Ankara orosz rakétarendszert vásárolt. A tagállamokban felmerült a kérdés: mennyire megbízható partner Erdogan, amikor nem csatlakozik a Moszkva elleni szankciókhoz és most is kerékkötő? Elemzők szerint egyáltalán nem biztos, hogy beadja majd a derekát.