Franciaországban mindenki egyetért abban, hogy Vlagyimir Putyin a hibás, amiért megtámadta Ukrajnát, és elítélik azt, ugyanakkor sokan hangsúlyozzák, hogy a helyzet elmérgesedésében az Egyesült Államok, Németország és Franciaország is komoly felelősséget visel.

Ami az Európai Unió, illetve az Európai Bizottság álláspontját illeti, komoly nézeteltérések vannak. Hétfőn több elemző és politikus úgy vélte, hogy „az Európai Bizottság intézményes puccsot követ el a nemzetállamokkal szemben azzal, hogy saját kezdeményezésből háborús fegyvereket küld Ukrajnának”. Ezt mondja mások mellett Nicolas Dupont-Aignan, a Debout la France (Talpra, Franciaország!) nevű párt elnöke, vagy Yves Pozzo di Borgo volt centrista szenátor, aki a jelenlegi kormánykoalíciót alkotó párthoz tartozik, és 2017-ig a szenátus külpolitikai és védelmi bizottságának volt az alelnöke.

Franciaországban elnökválasztások lesznek áprilisban, tehát jelenleg is zajlik a kampány.

A már említett Yves Pozzo di Borgo hétfőn hosszú interjút adott a párizsi Sud Radiónak, talán a legjobban összefoglalva a francia alternatív véleményeket. Sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Bizottság „az Egyesült Államok kis postásaként viselkedik, és nem rendelkezik önálló állásponttal”. Szerinte

Ursula von der Leyen háborús cselekedetet követ el, amikor az Európai Unió részéről 450 millió eurós fegyverszállítást jelent be Ukrajnának.

Ez szerinte elfogadhatatlan, teljesen illegitim, mert ilyen jellegű döntést csak nemzeti parlamentek hozhatnak. Azt is hozzátette, hogy a bizottság súlyosan túllépi a hatáskörét, és háborús veszélybe sodorja Európát.

Nagyon fontos, hogy szerinte „az izgalom és az izgatás” helyett az Európai Uniónak semlegesebb, higgadtabb, a tárgyalásokat előtérbe helyező politikát kellene folytatnia Oroszország és Ukrajna kapcsán. Számos elemzőhöz hasonlóan a francia politikus úgy véli, hogy az eseményeket a háttérből az Egyesült Államok irányítja, és rendkívül károsnak tartja, hogy Európa nem képes önálló módon beleszólni az amúgy a saját jövőjét meghatározó eseményekbe.

Yves Pozzo azt mondta: hogy

Angela Merkel és Emmanuel Macron egyaránt felelős azért, hogy nem gyakorolt kellő nyomást Ukrajnára, hogy betartsa a minszki megállapodásban foglaltakat.

Azt is megismételte: hogy a két európai vezető az amerikaiak nyomására cselekedett így, mert – szerinte – az Egyesült Államoknak nem állt érdekében a minszki egyezmény betartása.

Vannak elemzők, akik az 1962-es kubai válságra emlékeztetnek, vagyis arra, hogy miképpen reagált akkor az amerikai vezetés a szovjeteknek arra a tervére, hogy rakétákat telepítsenek Kubában. Végül sokan a Charles de Gaulle-i örökséghez való visszatérést szorgalmazzák, például Éric Zemmour jobboldali elnökjelölt, azaz azt követelik, hogy Franciaország rendelkezzen harmadik utas politikával az ügyben, ami több elemző szerint azt is elhozhatja, hogy Franciaország esetleg kiléphet a NATO-ból.