Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
319.31
bux:
151675.83
2026. szeptember 23. szerda Tekla
Scientist in research laboratory organizing centrifuge test tubes in rack
Nyitókép: Thomas Barwick/Getty Images

„Megfertőzzük koronavírussal!” jeligére toboroznak önkénteseket

Nagy-Britanniában olyan önkénteseket keresnek Covid-kutatáshoz, akik hajlandók megfertőződni a koronavírussal. Most zajlik a világ első olyan klinikai kísérlete, amelyben szándékosan kapják meg a vírust a résztvevők.

Az Oxfordi Egyetem múlt áprilisban indította el azt a klinikai tesztet, amelynek célja adatokat szerezni, hogy hatékonyabb Covid-vakcinát tudjanak kidolgozni. A még most is tartó első fázisban azt tesztelik, hogy mekkora vírusmennyiség kell ahhoz, hogy valaki megfertőződjön. A második lépcsőben azt vizsgálják majd, hogy milyen az az immunreakció, amely maga is elbánik a fertőzéssel – közölte a héten az egyetem.

A kutatók közel járnak annak a „vírusadagnak” a meghatározásához, ami a vírusnak kitett emberek felénél tünetmentes vagy enyhe Covid-19-et vált csak ki. Ezt követően a korábban már fertőzött vagy vakcinát felvett résztvevőket újra megfertőzik az eredeti vírusnak ezzel a meghatározott adagjával, hogy kiderítsék: mennyi antitest, vagy T-immunsejt megléte szükséges a fertőzés kivédéséhez.

„Ez az az immunválasz, amit ki kell váltanunk az új vakcinával”

– mondta Helen McShane professzor, az Oxfordi Egyetem vakcinakutatója és a tanulmány kutatásvezetője. Az intézmény közleménye szerint a klinikai vizsgálat eredményei felgyorsítják majd a jövőbeli vakcinafejlesztést és hatékonyabbá teszik az oltóanyagokat.

Mint a Reuters megjegyzi, a vakcinakutatók világszerte próbálják meghatározni az immunválasznak azt a mértékét, amelyet egy szérumnak ki kell váltania, hogy megvédjen a megbetegedéstől. Ha ezt sikerül meghatározni, akkor jóval kisebb szükség lesz tömeges vakcina klinikai vizsgálatokra – teszi hozzá a hírügynökség.

A tudósok már évtizedek óta használják a „challenge trial” – fertőzési kísérletek – módszerét, hogy oltóanyagokat dolgozzanak ki fertőző betegségek ellen. A Covid esetében ez az első ilyen program.

Viszont a fertőzés kockázatot jelent az önkéntesekre. Az oxfordiak magyarázata szerint azzal csökkentik a rizikót, hogy előírták: csak 18–30 év közötti, egészséges személyek vehetnek részt. 17 napos karanténban kell majd ülniük, és akinél tünetek alakulnak ki, annak beadják a Ronapreve nevű, az EU-ban 2021-ben jóváhagyott monoklonális antitest-COVID-19-gyógyszert.

Az Egyesült Államokban már korábban rendkívüli engedélyt kapott a szer és ebből adtak be egy dózist 2020 októberében a megferőzött Donald Trump akkori elnöknek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat ismét elérhetővé Magyarország számára, valamint helyreállhat az érintett magyar egyetemek hozzáférése az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz – közölte a brüsszeli testület szerdán.

„Sikerült már kinyitni az aktákat?” – Magyar Péter élesen válaszolt az ügyészségnek

„Amikor maffiózókat védelmeztek, nem vagytok ilyen önérzetesek” – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Legfőbb Ügyészség kedden késő este kiadott közleményére.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Fordulat a plusz EU-pénzeknél: kevesebb támogatás érkezett Magyarországra, mégis javult a helyzetünk

Fordulat a plusz EU-pénzeknél: kevesebb támogatás érkezett Magyarországra, mégis javult a helyzetünk

A 2023-as mélypontról két év alatt ismét egy százalék fölé emelkedett Magyarország részesedése a közvetlenül Brüsszelből elnyert uniós forrásokból, első ránézésre tehát határozott fordulat látszik. Az összkép azonban ennél jóval árnyaltabb: miközben a magyar részesedés valóban látványosan javult, az ország által elnyert összeg euróban tovább csökkent, a 2021–2025 közötti ötéves teljesítmény pedig még mindig kevesebb mint fele annak, amit pusztán Magyarország uniós népességi súlya indokolna. A programok között ráadásul szélsőséges eltérések rajzolódnak ki: az Erasmus+ tartós magyar sikertörténet (volt a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat kísérő vitákig), a LIFE és az Innovation Fund 2025-ben nagyot javított, miközben a kutatási zászlóshajónak számító Horizon Europe-ban tovább nőtt a magyar lemaradás – derül ki az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda Nonprofit Kft-t (MFOI) által összesített adatokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×