Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Closeup of womans hand holding a pen filling out a census form.
Nyitókép: hapabapa/Getty Images

Szlovákiai népszámlálás: tíz év alatt nőtt a lakosságszám

Szlovákia lakosságának nagyobb része a női nemhez tartozik, emelkedett a diplomások száma, városban pedig valamivel többen laknak, mint vidéken – derült ki az idén elvégzett szlovákiai népszámlálás első eredményeiből, melyek nem okoztak túl nagy meglepetést. Az ország ugyan kicsit népesebb, mint 10 éve, viszont egyre jobban elöregedik. Míg 2011-ben a 65 év felettiek száma kevesebb mint 13 százalékot tett ki, 2021-ben ez az arány már 17 százalék.

A 2021-es szlovákiai népszámlálás során összegyűjtött információk szerint Szlovákiában jelenleg 5 449 270 ember él. „Az összlakosság 51,1 százaléka nő és 48,9 százaléka férfi. Az eredmények pedig azt is igazolták, hogy Szlovákia népessége elöregedőben van – tájékoztatott Ľudmila Ivančíková, a Statisztikai Hivatal demográfiai osztályának vezetője.

Az adatok arra is rámutattak, hogy Szlovákiában az egyedülálló személyek aránya jóval magasabb, mint azoké, akik házasságban élnek. „44,4 százalék egyedülálló, 40 százalék házas, 8 százalék elvált és 7 százalék özvegy. Az utóbbi tíz évben mérsékelten emelkedett az egyedülálló és elvált személyek száma” – részletezte Ivančíková. A teljes lakosságot tekintve a gyermekkorúak, vagyis a 0 és 14 év közöttiek aránya 16 százalékot tesz ki, a 15 és 64 év közöttiek, azaz a munkavégzés szempontjából a legproduktívabb korban lévő személyek számaránya 67 százalék, a 65 év feletti idősek pedig a lakosság 17 százalékát alkotják.

Az állandó lakhellyel rendelkezők 99 százaléka szlovák állampolgár. A más állampolgárságú, de Szlovákiában állandó lakhellyel rendelkező személyek Pozsony megyében élnek a legtöbben, a legkevesebben Trencsén megyében telepedtek le. Továbbra is többségben vannak azok, akik az érettségi vizsgát követően befejezték a tanulmányaikat, de emelkedik a diplomások száma. Érdekesség, hogy az eredmények szerint

a házak 10 százalékát az elmúlt tíz évben építették,

valamivel többen élnek városban, mint falun, a szlovákiai otthonok 4 százaléka pedig nem csatlakozott a vízvezetékrendszerhez.

A Statisztikai Hivatal elnöke, Alexander Ballek arról számolt be, hogy a koronavírus okozta nehézségek ellenére elégedettek, ugyanis a népszámlálás az új koncepciónak köszönhetően gördülékenyen zajlott. „A lakosok 80 százaléka élt a technika adta lehetőségekkel, és egyedül töltötte ki a népszámlálási ívet. Közülük mindenki válaszolt minden kérdésre, ez pedig komoly hatással volt az általuk megosztott adatok minőségére” – értékelte a népszámlálást a hivatal elnöke.

A népszámlálás további eredményeit, egyebek mellett a vallási és a nemzetiségi hovatartozásról árulkodó adatokat jövő januárban ismerteti majd a hivatal. A szlovákiai magyar kisebbség számára a tíz évvel ezelőtti népszámlálás nagyon rossz eredményeket hozott. Akkor csökkent jóval félmillió alá a magyarok lélekszáma. A 2001-es 520 ezerről 2011-re 458 ezerre zuhant, ami akkor az összlakosság 8,5 százalékát jelentette. Az akkori eredményeket torzíthatta, hogy a lakosság 7 százaléka semmilyen nemzetiséget nem vallott be. A népszámlálás jelenlegi adatai azért is lesznek érdekesek, mert a nemzetiség és az anyanyelv mellett, amelyek már 2011-ben is szerepeltek a kérdések között, egy második nemzetiséget is be lehetett vallani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető, hogy egy áramszünet miatt ki kelljen dobni a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban tárolt élelmiszereket. Helik Ferenc, a Nébih elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: ha előre jelzik az áramszünetet, akkor érdemes jégakkukat beszerezni, illetve palackokban vizet lefagyasztani a fagyasztóba, mert így biztosítani tudjuk az ideális hőmérsékletet.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×