Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a lengyel alkotmánybíróság legutóbbi, a lengyel alkotmány és az európai uniós jog viszonyát illető döntéséről tartott vitán az Európai Parlament stasbourgi üléstermében 2021. október 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Ronald Wittek

Repkedtek a vádak és a fenyegetések Varsó és Brüsszel között

Az Európai Unió nem éli túl, ha Lengyelország kerekedik felül a jogállamiság vitában – erre figyelmeztetett néhány uniós vezető, miután a bizottsági elnök példa nélküli módon megfenyegette Varsót a bírósági vita miatt..

Vajon a makacskodó lengyelek jelenthetik az Európai Unió Achilles-sarkát? Erre utalt néhány uniós képviselő ama figyelmeztetés nyomán, amely kedden hangzott el a strasbourgi parlamentben.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azzal fenyegette meg Varsót, hogy „különböző eszközökkel” csikarhatja ki, hogy az elfogadja a közösségi törvénykezés felsőbbrendűségét. Ezek közé tartozik, hogy visszatarthatnak több tízmilliárd eurónyi fejlesztési támogatást és a koronavírus helyreállítási alap összegeit.

Von der Leyen az Európai Parlament ülésén úgy fogalmazott, hogy

„nem engedhetjük meg, hogy veszélybe sodorják közös értékeinket. A Bizottság fel fog lépni”.

Megszólalt Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter, aki a nyáron felvetette: népszavazással kellene eldönteni, hogy Magyarország EU-tag maradhat-e – ezt a hivatalosan gyermekvédelmi törvénynek nevezett csomag kapcsán mondta). Most úgy fogalmazott: „az EU nem tudja megemészteni a jogállamiság végét. Európa meghalna egy ilyen fejleménytől.”

A kormányzó lengyel Jog és Igazságosság Párt már évek óta folytat kötélhúzást a Bizottsággal a lengyel bírósági reform miatt. Brüsszelt már egy ideje aggasztja a lengyel bírák függetlenségének kérdése, most pedig az verte ki a biztosítékot, hogy a lengyel alkotmánybíróság közölte: az uniós szerződések egy része „nem kompatibilis” a lengyel alkotmánnyal és az felülírja az uniós jogot.

A mostani strasbourgi pengeváltás során megszólalt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, aki

azzal vádolta meg az uniós vezetőket, hogy a blokk „tartományává akarják változtatni hazáját”.

„Az EU egy nagy vívmánya az európai államoknak. Hatalmas gazdasági, politikai és társadalmi szövetség. A történelem legerősebb, legfejlettebb nemzetközi szervezete. De az EU nem állam” – szólt az érvelése és kettős mércével és zsarolással is megvádolta Brüsszelt.

„Elfogadhatatlan, hogy jogalap nélküli döntéseket akarnak ráerőltetni másokra, főleg, amikor a pénzügyi zsarolás nyelvezetébe csomagolják” – mondta, és „lopakodó forradalommal” vádolta meg az uniós szabályok betartása felett őrködő Európai Bíróságot, amely

szerinte alá akarja ásni a lengyel szuverenitást.

Franciaország és Németország azonban úgy látja, hogy a lengyel alkotmánybíróság felsőbbrendűségének hangoztatása felér egy de facto lengyel kilépéssel, azaz Polexittel. Guy Verhofstadt a liberális blokk frakcióvezetője az EP-ben azt mondta, hogy a lengyel kormány a brit brexitpártiak nyelvezetét használja.

Egy német zöld képviselő pedig azzal is megvádolta Morawieckit, hogy „úgy viselkedik, mint Putyin orosz elnök, aki destabilizálni akarja az EU-t” – ami elég sértő a pártállástól függetlenül az oroszokat fenyegetésnek tekintő lengyelek számára. A lengyel kormányfő erre szintén sértegető hangnemben válaszolt és a Molotov-Ribbentropp-paktumhoz hasonlította az Északi Áramlat2 gázvezetéket (bár azt éppenséggel a német zöldek is hevesen ellenzik).

Címlapról ajánljuk

Minden bizonytalan Vlagyimir Putyin körül, csak találgatnak a hírszerzők

Belső hírszerzési források és kormányzati tisztségviselők között nincs egyetértés Oroszország távlati katonai céljait illetően. Míg egyes jelentések szerint Vlagyimir Putyin továbbra is igényt tart egész Ukrajnára, addig a hírszerzési igazgató szerint Moszkva elkerülné a közvetlen konfliktust Európával.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Itt a fordulat előszele: szűk esztendők jönnek 2026-tól a világ több nagy gazdaságában

Itt a fordulat előszele: szűk esztendők jönnek 2026-tól a világ több nagy gazdaságában

A feltörekvő gazdaságok 2025-ben a várakozásokat felülmúló teljesítményt nyújtottak, amelyet főként a külkereskedelem bővülése, a finanszírozási feltételek javulása és az állami ösztönző intézkedések hajtottak - áll a BNP Paribas elemzésében. A szervezet közgazdászai szerint ugyanakkor 2026-ban fordulat következik: az országok egyre inkább érezni fogják a vámháború negatív hatásait, a monetáris lazítás keretei többnyire kimerültek, az állami ösztönzésnek pedig egyre inkább gátat fog szabni az országok növekvő adósságállománya és megbillenő egyenlegei.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×