eur:
408.56
usd:
387.42
bux:
78823.63
2024. november 18. hétfő Jenő
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a lengyel alkotmánybíróság legutóbbi, a lengyel alkotmány és az európai uniós jog viszonyát illető döntéséről tartott vitán az Európai Parlament stasbourgi üléstermében 2021. október 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Ronald Wittek

Repkedtek a vádak és a fenyegetések Varsó és Brüsszel között

Az Európai Unió nem éli túl, ha Lengyelország kerekedik felül a jogállamiság vitában – erre figyelmeztetett néhány uniós vezető, miután a bizottsági elnök példa nélküli módon megfenyegette Varsót a bírósági vita miatt..

Vajon a makacskodó lengyelek jelenthetik az Európai Unió Achilles-sarkát? Erre utalt néhány uniós képviselő ama figyelmeztetés nyomán, amely kedden hangzott el a strasbourgi parlamentben.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azzal fenyegette meg Varsót, hogy „különböző eszközökkel” csikarhatja ki, hogy az elfogadja a közösségi törvénykezés felsőbbrendűségét. Ezek közé tartozik, hogy visszatarthatnak több tízmilliárd eurónyi fejlesztési támogatást és a koronavírus helyreállítási alap összegeit.

Von der Leyen az Európai Parlament ülésén úgy fogalmazott, hogy

„nem engedhetjük meg, hogy veszélybe sodorják közös értékeinket. A Bizottság fel fog lépni”.

Megszólalt Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter, aki a nyáron felvetette: népszavazással kellene eldönteni, hogy Magyarország EU-tag maradhat-e – ezt a hivatalosan gyermekvédelmi törvénynek nevezett csomag kapcsán mondta). Most úgy fogalmazott: „az EU nem tudja megemészteni a jogállamiság végét. Európa meghalna egy ilyen fejleménytől.”

A kormányzó lengyel Jog és Igazságosság Párt már évek óta folytat kötélhúzást a Bizottsággal a lengyel bírósági reform miatt. Brüsszelt már egy ideje aggasztja a lengyel bírák függetlenségének kérdése, most pedig az verte ki a biztosítékot, hogy a lengyel alkotmánybíróság közölte: az uniós szerződések egy része „nem kompatibilis” a lengyel alkotmánnyal és az felülírja az uniós jogot.

A mostani strasbourgi pengeváltás során megszólalt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, aki

azzal vádolta meg az uniós vezetőket, hogy a blokk „tartományává akarják változtatni hazáját”.

„Az EU egy nagy vívmánya az európai államoknak. Hatalmas gazdasági, politikai és társadalmi szövetség. A történelem legerősebb, legfejlettebb nemzetközi szervezete. De az EU nem állam” – szólt az érvelése és kettős mércével és zsarolással is megvádolta Brüsszelt.

„Elfogadhatatlan, hogy jogalap nélküli döntéseket akarnak ráerőltetni másokra, főleg, amikor a pénzügyi zsarolás nyelvezetébe csomagolják” – mondta, és „lopakodó forradalommal” vádolta meg az uniós szabályok betartása felett őrködő Európai Bíróságot, amely

szerinte alá akarja ásni a lengyel szuverenitást.

Franciaország és Németország azonban úgy látja, hogy a lengyel alkotmánybíróság felsőbbrendűségének hangoztatása felér egy de facto lengyel kilépéssel, azaz Polexittel. Guy Verhofstadt a liberális blokk frakcióvezetője az EP-ben azt mondta, hogy a lengyel kormány a brit brexitpártiak nyelvezetét használja.

Egy német zöld képviselő pedig azzal is megvádolta Morawieckit, hogy „úgy viselkedik, mint Putyin orosz elnök, aki destabilizálni akarja az EU-t” – ami elég sértő a pártállástól függetlenül az oroszokat fenyegetésnek tekintő lengyelek számára. A lengyel kormányfő erre szintén sértegető hangnemben válaszolt és a Molotov-Ribbentropp-paktumhoz hasonlította az Északi Áramlat2 gázvezetéket (bár azt éppenséggel a német zöldek is hevesen ellenzik).

Címlapról ajánljuk
A csúcs közelében: két év alatt egymillió hordónyi kőolajat termeltek ki Vecsésen

A csúcs közelében: két év alatt egymillió hordónyi kőolajat termeltek ki Vecsésen

A vecsési mező jelenleg napi 4000 hordó, 600 ezer liter kőolajat biztosít, ami a Mol Magyarország termelésének egyharmada – mondta az InfoRádió EnergiaVilág című műsorában az olajipari vállalat kutatás-termelés ügyvezető igazgatója. Schubert Archibald arról is beszélt, hogy több millió hordónyi nyersanyag lehet a föld mélyén a térségben.

Fordulat az ukránoknak adott nagy hatótávolságú rakétákkal kapcsolatban

Vasárnap jelent meg az értesülés, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú cirkálórakéták bevetését oroszországi célpontok ellen. Azóta számos hír érkezett, de az egyik kulcsfontosságú értesülést már korrigálták is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Határozott figyelmeztetés jött Putyintól, Amerika mégis átlépte a vörös vonalat: most tényleg világháború szélén vagyunk?

Határozott figyelmeztetés jött Putyintól, Amerika mégis átlépte a vörös vonalat: most tényleg világháború szélén vagyunk?

Hétvégén robbant a hír, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte az ukrán haderőnek, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel támadják Oroszország belső területeit. Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt korábban, hogy ha Amerika ezt meglépi, Washington hadviselő féllé válik, hiszen az amerikai ATACMS-rakétákat szerinte csak amerikai katonák segítségével lehet célra vezetni. Trump emberei már harmadik világháborútól rettegnek, pedig a helyzet egyelőre nem tűnik ennyire drasztikusnak. Racionálisan lehet rá számítani, hogy az oroszok most vesznek egy nagy levegőt és 2025 februárjáig elnézik az újabb vörös vonal átlépését, ennek pedig több oka is van.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×