„A világot irányító új gengszterizmus metaforája”, „légi kalóztett”, „eposzi méretű bűncselekmények bizonyítéka” – írta a Guardian című lap. De nem annak kapcsán, hogy a belarusz légierő egyik gépe – Aljakszandr Lukasenka elnök parancsára – a hétvégén a földre parancsolta a Ryanair utasszállítóját, majd onnan a rendőrök elvitték Raman Pratasevics újságíró-aktivistát.

A cikk még 2013-ban jelent meg, miután a Moszkvából hazafelé tartó Evo Morales bolíviai elnök gépe előtt lezárták az olasz, francia, spanyol és portugál légteret, és így az kénytelen volt Bécsben leszállni. Ahol – és ennek tálalása vitatott – átkutatták. Annyi biztos, hogy egy osztrák illetékes felszállt rá, hogy megvizsgálja a leszállás okát.

Egy szökevényt kerestek

Az eset oka pedig az volt, hogy az amerikai Obama-kormányzat gyanította, hogy a körözött és a belső megfigyelési programról szivárogtató, az NSA Nemzetbiztonsági Hivatalnak korábban dolgozó alvállalkozó, Edward Snowden a gépen volt és európai szövetségesei segítségével megpróbálta elfogni.

Snowdent nem találták és Morales gépét nem kényszerítették erőszakkal leszállásra.

Mégis, az amerikai menekülését segítő Julien Assange, a WikiLeaks szivárogtató oldal alapítója megjegyezte: egy tengerentúli telefonhívásba került a légtér-megtagadás „és ez rávilágít az Egyesült Államok és Nyugat-Európa kapcsolatainak valódi természetére és arra, mennyire tartják tiszteletben az emberi jogokat vagy a jogállamiságot”.

Több latin-amerikai ország ezek után „gyarmatosító magatartással” vádolta meg Amerikát és az EU-t

az eset miatt, bár az érintett uniós országok bocsánatot kértek.

Assange azóta kiesett a progresszív körök kegyeiből és az Egyesült Államok még mindig bíróság elé akarja állítani bizalmas anyagok kiszivárogtatása miatt.

Egy fehérorosz géppel is megesett

Érdekes módon egyszer az Európából most kitiltott Belavia légitársaság gépét is leszállásra kényszerítették. Az eset 2016-ban történt és a Kijevből felszállt járat Minszkbe tartott, 142 utassal a fedélzetén.

A fehéroroszok szerint az ukrán légi irányítás a pilóták értésére adta, hogy ha nem térnek vissza az ukrán fővárosba, akkor vadászgépeket küldenek utánuk.

A gép földet érése után az ukrán rendőrök elvitték a fedélzetről Armen Martiroszján örmény állampolgárságú aktivista újságírót. Róla ismert volt, hogy kritikus hangnemben írt az Ukrajna nyugati integrációját óhajtó Majdan-mozgalomról. Rövid időre őrizetbe vették, de szerencséje volt, mert három órával később továbbrepülhetett Minszkbe – említette meg a BNE Intellinews nevű berlini székhelyű, a „feltörekvő piaci államokról” tudósító portál.

Fehéroroszország akkor bocsánatkérést követelt Ukrajnától, de az ukrán állambiztonság, az SZBU visszautasította a vádat, hogy vadászgépek kiküldésével fenyegették volna meg a pilótákat. A Morales-ügyet felemlegette a Nyugatot burkoltan képmutatással vádló Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, de a Washington Post ezt úgy kommentálta, hogy abban az esetben „nem volt bombariadó és nem a politikai ellenzék letörése volt a cél”.

Az amerikaiak palesztin hajórablókat szállító gépet parancsoltak a földre

Az amerikai lap pedig egy olyan incidenst említett, amelynek során 1985-ben amerikai harci gépek kényszerítettek leszállásra egy Tunéziába tartó egyiptomi gépet, mert egy terrorcselekményt végrehajtó palesztin csoport tagjai utaztak rajta.

(Az Achille Lauro nevű hajót elrabló és azon egy zsidó származású amerikai állampolgárt meggyilkoló szervezet, a Palesztin Felszabadítási Front tagjai beleegyeztek, hogy elhagyják a hajót, cserébe azt ígérték nekik, hogy egy rendelkezésükre bocsájtott gépen biztonságosan eljuthatnak Tunéziába.)

A repülőt egy olaszországi amerikai támaszponton tették le, ahol egy ideig farkasszemet néztek egymással az amerikai kommandósok és az olasz katonai rendőrség. Végül az amerikaiak engedtek és az olaszok tartóztatták le az egy hajó elrablásával vádolt palesztinokat, akiket olasz bíróságok ítéltek el.

Irán pedig 2000-ben kényszerített leszállásra a területén egy kirgiz utasszállítót, amelyről leszedtek két férfit. Egyiküket az iráni média később egy szunnita militáns mozgalom vezetőjének nevezte. Abdolmalek Rigit néhány hónappal később terrorcselekmények miatt elítélték és kivégezték.