Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Nyitókép: Pixabay

Már mosógépbe, kenyérpirítóba sem jut chip a hiány miatt

Most már a mosógépeket és a kenyérpirítókat is fenyegeti a globális chiphiány, és nem csak a mobiltelefonok és egyéb szórakoztató elektronikai eszközök gyártóinak, valamint globális autógyáraknak okoz gondot a félvezetők szűkös készlete.

Hiánycikk kategóriába kerültek a modern élet megannyi eszközét működtető félvezetők. Már az év elején tele volt a sajtó azzal, hogy az autógyáraknak vissza kell fogniuk a termelést, mert nincs elég chip a kocsik elektronikájához.

A pandémia miatt megugrott a kereslet ezekre az eszközökre, de a megbetegedések és karanténok miatt a nagy gyárak csökkentett kapacitással működtek. A válság elérte a tévék, háztartási gépek és mobiltelefonok gyártóit – és most már úgy tűnik, mosógéppől és kenyérpirítóból sem kerül annyi az üzletekbe és raktárházakba, mint számítottak rá. A Financial Times (FT) megjegyzi, hogy két népszerű márka, a dél-koreai Samsung és LG az áldatlan állapot nagy elszenvedője.

Előrejelzések szerint csak valamikor 2022-ben áll helyre a beszállítási lánc és pörög fel a termelés.

A Samsung áprilisban elkezdte csökkenteni mobiltelefon-alkatrész megrendeléseit, miután a világ legnagyobb chipgyártója még márciusban közölte: „komolyan kibillent az egyensúly a félvezetők kereslete és kínálata között”.

„Hiány van az app-processzorokból, a képernyőmeghajtókból és a kameraszenzorokból. Ennek eredményképp ebben a negyedévben visszaestek a Samsungtól származó megrendeléseink” – közölte egy nagy chipbeszállító nevét elhallgató képviselője.

„Elkerülhetetlen, hogy egyelőre visszaessenek az eladások, de várakozásaink szerint júniustól javulni kezd a helyzet” – tette hozzá.

A Samsung most potenciális gondokra számít a második negyedévben és emiatt a jövő évre halaszthatja új, zászlóshajónak számító mobilja piacra dobását.

A háztartási gépek gyártásában erősebb LG üzemeiben még nem okozott fennakadást a chiphiány, de a cég elismerte, hogy fennáll a veszély.

Egy kisebb, dél-koreai televíziógyárnál pedig azt mondták az FT-nek, hogy egyre nehezebb a fontos komponensek beszerzése és emiatt többet kell fizetni értük. Ennek nyomán kénytelenek voltak megemelni termékeik árát.

Hiány állt elő az egyszerűbb feladatokat ellátó – például mérlegekben, mosógépekben vagy kenyérpirítókban használt, primitívebb – processzorok piacán is, azért, mert ezek kevésbé számítanak fontosnak és ezeket a gyárak hátrább sorolták a gyártási prioritási listán – mondta az üzleti lapnak egy ágazati forrás. Most olyan helyzet alakult ki, hogy a dél-koreai chipgyártók teljes kapacitással működnek, de még így sem tudják kielégíteni a megugrott igényeket.

"Egyszerűen meghaladják kapacitásainkat a mobil-, tévé és más háztartási cikk-gyártók megrendelései" – mondta az FT-nek az Apple iPad-ekben használt félvezetőket előállító DB HiTek képviselője. A helyzet nyomán egy-egy cég egyszerre több chipgyártótól is rendel, közben a kínai 5G-technológiát sújtó további szankciókra készülő kínai cégek agresszíven elkezdték felhalmozni a chipeket, ami fokozza a hiányt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Közel két évtizednyi magyar béradat egyszerre mutat feltűnő stabilitást és jelentős változást az egyenlőtlenségben. A teljes éves keresetek egyenlőtlensége 2004 és 2021 között alig változott, az órabérek közötti egyenlőtlenség viszont érdemben csökkent. Az ellentmondásra a részmunkaidő elterjedése adhat választ. Miközben a minimálbér-emelésekkel párhuzamosan csökkent az órabérek közötti egyenlőtlenség, a ledolgozott órák számának átlagos csökkenése miatt – különösen az alacsony keresetűek körében – nem változott érdemben az éves keresetek egyenlőtlensége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×