Az MRK mindvégig azt képviselte, hogy a magyar hallgatóknak, oktatóknak és kutatóknak ott a helyük az európai felsőoktatási és kutatási együttműködésekben, ezért az MRK számára az a legfontosabb, hogy a folyamat mielőbb lezáruljon, és az egyetemek, a hallgatók és a kutatók a gyakorlatban is újra, teljeskörűen élhessenek ezekkel a lehetőségekkel – olvasható a közleményben.

Az MRK mindvégig azt az álláspontot képviselte, hogy az előző magyar kormány és az Európai Bizottság közötti politikai vitát méltánytalan kiterjeszteni nem politikai szereplőkre, hiszen az egyetemek, az oktatók, hallgatók és kutatók nem részesei annak és nem is tudják érdemben befolyásolni azt. Viszont részei az európai egyetemi közösségnek, amelyhez most teljes jogú tagként visszatérhetnek; a magyar egyetemek számára ez jóval több, mint a források visszatérése; ez annak a lehetősége, hogy újra ott legyenek azokban az európai szakmai hálózatokban, ahol hallgatóiknak és kutatóiknak helyük van.

A testület kitért arra, hogy az elmúlt időszakban az egyetemek nem egyszerűen csak vártak egy döntésre, hanem kapcsolatokat tartottak életben, tárgyaltak, érveltek, új megoldásokat kerestek, és újra meg újra elmondták: az európai tudományos és felsőoktatási együttműködésből nem célravezető kizárni sem a magyar hallgatókat, sem a magyar kutatókat.

„Ezért ez a fejlemény számunkra annak a bizonyítéka is, hogy volt értelme kitartani. A tudományban és az oktatásban ugyanis nem falakat kell építeni, hanem kapcsolatokat. Azt szeretnénk, hogy ez a folyamat minél hamarabb kézzelfogható lehetőséggé váljon minden érintett magyar egyetem számára” – olvasható a közleményben. A legfontosabb a testület szerint az, hogy a hátralévő lépések gyorsan és sikeresen lezáruljanak, hogy az érintett intézmények és a hallgatók mielőbb újra, teljeskörűen hozzáférhessenek a programokhoz.

Fontosnak nevezte az MRK azt is, hogy a nemzetközi egyetemi közösség minden érintett szereplője értesüljön a magyar egyetemek Erasmus+ és Horizont Európa programokba történő visszafogadásáról.