eur:
411.74
usd:
395.54
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
FFP2-es védőmaszkok a Sentias német gyógyászati berendezéseket és termékeket gyártó vállalat üzemében a németországi Wuppertalban 2020. január 21-én. Németországban a mutálódott, a korábbinál gyorsabban terjedő koronavírus megfékezése érdekében műtős, KN95/N95-ös, vagy FFP2-es védőmaszkot kell viselni az üzletekben, a tömegközlekedési eszközökön, valamint az orvosi rendelőkben.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Sascha Steinbach

"A Covid-19 kemény és fájdalmas emlékeztető"

Nemzetközi Pandémia Egyezményre van szükség, hogy a világ felkészüljön a jövőbeli járványokra – ezt sürgette több mint húsz vezető politikus. A szerződés a II. világháború utáni megállapodás mintáját követné, hogy biztosítsa a határon átnyúló együttműködést.

Nemzetközi Pandémia Egyezményre van szükség, hogy a világ felkészüljön a jövőbeli járványokra – ezt sürgette több mint húsz vezető politikus. A szerződés a II. világháború utáni megállapodás mintáját követné, hogy biztosítsa a határon átnyúló együttműködést.

Összesen 24 nemzetközi politikus – köztük Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Boris Johnson brit kormányfő – tett közzé felhívást több nagy médiumban. A brit Daily Telegraphban, a francia Le Monde-ban, a spanyol El Paisban és máshol megjelent írásukban azzal érvelnek, hogy Nemzetközi Pandémia Egyezményt kell kötni, és ezzel biztosítani a nemzetközi összefogást a jövőbeli világjárványok esetére.

A mostani járványban visszatérő vád a vakcina-felhalmozás és a vakcinanacionalizmus – amikor a fejlettebb országok több oltóanyagot halmoznak fel, míg a szegényebb országoknak csak kevés és későn jut a koronavírus elleni szérumokból. A fejlett országok emellett egymás között is vitáznak arról, hogy a vakcinahiány közepette kik kaphatják meg mások előtt az oltóanyagot.

Az aláírók között van Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet, a WHO főigazgatója is. Ő úgy fogalmazott: „annak idején, a két világháború pusztítása után a politikai vezetők közösen létrehoztak egy multilaterális rendszert. Világos volt a cél: összehozni az országokat, eloszlatni a kísértést az elszigetelődéshez és nacionalizmushoz való visszatéréshez. Közösen választ adni az olyan kihívásokra, amelyeket csak együtt lehet megoldani, a szolidaritás és együttműködés szellemében.” – mondta.

A WHO-főnök megemlítette, hogy

a cél a béke, jólét, egészség és biztonság garantálása.

A nemzetközi vezetők szerint hasonló szellemiséget követve a világ országainak felkészültebben kell „előrejelezniük, megakadályozniuk, azonosítaniuk és kiértékelniük a jövőbeli pandémiákat és hatékony, magas szinten összehangolt választ kell adniuk rájuk”.

Az új szerződés nyomán jobb előrejelző-rendszereket hozhatnak létre, amelyek figyelmeztethetik az embereket a potenciális pandémiára. Ennek részeként megnövelik az adatmegosztást, hatékonyabban osztják el a vakcinákat és a személyes védőfelszerelést.

„Lesznek még más pandémiák és komoly egészségügyi vészhelyzetek. Egyetlen kormány vagy nemzetközi ügynökség sem tud ezekre egyedül választ adni. A kérdés nem az, hogy lesznek-e, hanem az, hogy mikor. A Covid-19 kemény és fájdalmas emlékeztető arról, hogy addig senki sincs biztonságban, amíg mindenki nincs biztonságban” – jegyzik meg a politikusok.

David Nabarro, a WHO Covid-19 különmegbízottja azt mondta a BBC-nek, hogy

„különleges fellépés híján már mélyen 2022-ben járunk majd, mire beoltják a világot a koronavírus ellen”.

Ebben az időszakban mindenféle új variánsok jelenhetnek meg és ezért a nemzetközi vezetők most azt mondják „olyan nagy a probléma, hogy készek vagyunk együtt fellépni ellene” – tette hozzá. Máris itt egy gyakorlati kérdés: engedik-e a gazdag országok, hogy ideiglenesen feloldják a vakcinák szellemi jogait védő rendelkezéseket, hogy a fejlődő világban többet tudjanak gyártani a fontos oltóanyagokból?

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×