„Egyáltalán nem lesz hidrogén az autókban” – mondta Herbert Diess, a Volkswangen főnöke a Financial Timesnak. Legalábbis szerinte az európai autókban nem. Ő volt a cégnél az, aki felügyelte az elektromos átállásra indított, 35 milliárd eurós projektet.

„Hidrogénmeghajtás 10 év múlva sem lesz, mert az fizikailag nem reális”

– mondta a szakember.

Pedig a hidrogén „tiszta” energiaforrásnak számít, és használata illeszkedne az Európai Unió 2050-re meghirdetett karbonsemlegességi célkitűzéséhez, amellyel hatalmas nyomás alá helyezték az autógyártó ágazatot. Mindez azt jelenti, hogy a gyártóknak nagy büntetésekkel kell szembenézniük, ha nem iktatják ki a fosszilis üzemanyaggal hajtott kocsikat.

Az európai terv részeként Franciaország és Németország együttesen 16 milliárd eurót költ a hidrogénalapú energiatermelésre, ami az unión belül a legnagyobb ilyen befektetés.

A nagy európai autógyárak azonban szkeptikusak – írja a Financial Times.

• A Daimler-Benz például évtizedeken át kísérletezett hidrogén-meghajtású kocsikkal – sikertelenül –, és tavaly végleg leállította a programot.
• A BMW még nem adta fel, de nem is nagyon erőlködik.
• A Peugeot gazdája, a francia PSA sem bizakodó és inkább az elektromos kocsik fejlesztésébe fekteti energiáját.

Meglepő azonban a kontraszt az ázsiai versenytársakkal. A japán Toyota élen jár a hidrogén-meghajtású autók terén. 2014. óta a piacon van első ilyen modellje, a Mirai. A dél-koreai Hyundai is nagy pénzeket költ a fejlesztésre, kihasználva a bőkezű állami támogatást és azt a tényt, hogy vállalati ügyfelek hidrogén-autó parkot akarnak maguknak.

Európában viszont a szigorú uniós emissziós szabványok arra késztették az autógyártókat, hogy több tízmilliárd eurót fektessenek az elektromos autók szívét adó akkumulátorok fejlesztésébe. Számukra ez kiszámíthatóbb és költséghatékonyabb, szemben a hidrogénnel.

Ágazati vezetők szerint állami támogatás nélkül évente 100 ezer hidrogén-meghajtású kocsit kellene eladni ahhoz, hogy elkezdjen gyorsan kiépülni az ilyen járművek üzemeltetéséhez szükséges töltőállomás-hálózat és megtérüljön az a pénz, amit a hidrogénes kocsik fejlesztésébe fektettek be.

A franciák szerint megjelenhetnek a hidrogén-üzemű járművek, de ezek nem személyautók, hanem buszok, vonatok, taxik, hajók és teherkocsik lehetnek, amelyek rögzített útvonalon közlekednek – erről beszélt Benoit Potier, az Air Liquide nevű cég főnöke. Németországban már 2018-ban teszteltek hidrogén-meghajtású vonatot és a Siemens a német államvasutakkal együttműködve olyan hidrogénvonatot tervez, amelyet 15 perc alatt lehet újratölteni.

Az ilyen szerelvények váltanának fel 1400 jelenlegi dízelvonatot.

Amivel sok széndioxid-emissziót lehetne megspórolni Európának, az a hidrogén-meghajtású kamionokra való átállás lenne. A kamionok az összes európai jármű 2 százalékát teszik ki, de a közúti szállításból származó emisszió 22 százalékát adják.

Szakértők szerint esetükben 70 százalékos hatékonyságú lehet csak a hidrogéncella és egy elektromos akkumulátorra és motorra is szükség van – ezért egy ilyen jármű üzemeltetése háromszor többe kerülne, mint egy elektromos kamioné. Viszont az elektromos kamion üzemeltetése – a nehéz akkumulátor miatt – szintén drágább lenne, mint a hagyományos.