Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Nyitókép: Ralf Roletschek/ Wikimedia

Európa nem hisz a hidrogén-meghajtású kocsikban

Ne számítsunk a hidrogén-meghajtású kocsik tömeges elterjedésére – ezt üzente az Európai Uniónak az autógyártó ágazat néhány vezetője. Az unió motorjának számító Franciaország és Németország Kínával rivalizálva, jelentős összegeket akar áldozni hidrogénalapú energia fejlesztésére.

„Egyáltalán nem lesz hidrogén az autókban” – mondta Herbert Diess, a Volkswangen főnöke a Financial Timesnak. Legalábbis szerinte az európai autókban nem. Ő volt a cégnél az, aki felügyelte az elektromos átállásra indított, 35 milliárd eurós projektet.

„Hidrogénmeghajtás 10 év múlva sem lesz, mert az fizikailag nem reális”

– mondta a szakember.

Pedig a hidrogén „tiszta” energiaforrásnak számít, és használata illeszkedne az Európai Unió 2050-re meghirdetett karbonsemlegességi célkitűzéséhez, amellyel hatalmas nyomás alá helyezték az autógyártó ágazatot. Mindez azt jelenti, hogy a gyártóknak nagy büntetésekkel kell szembenézniük, ha nem iktatják ki a fosszilis üzemanyaggal hajtott kocsikat.

Az európai terv részeként Franciaország és Németország együttesen 16 milliárd eurót költ a hidrogénalapú energiatermelésre, ami az unión belül a legnagyobb ilyen befektetés.

A nagy európai autógyárak azonban szkeptikusak – írja a Financial Times.

  • A Daimler-Benz például évtizedeken át kísérletezett hidrogén-meghajtású kocsikkal – sikertelenül –, és tavaly végleg leállította a programot.
  • A BMW még nem adta fel, de nem is nagyon erőlködik.
  • A Peugeot gazdája, a francia PSA sem bizakodó és inkább az elektromos kocsik fejlesztésébe fekteti energiáját.

Meglepő azonban a kontraszt az ázsiai versenytársakkal. A japán Toyota élen jár a hidrogén-meghajtású autók terén. 2014. óta a piacon van első ilyen modellje, a Mirai. A dél-koreai Hyundai is nagy pénzeket költ a fejlesztésre, kihasználva a bőkezű állami támogatást és azt a tényt, hogy vállalati ügyfelek hidrogén-autó parkot akarnak maguknak.

Európában viszont a szigorú uniós emissziós szabványok arra késztették az autógyártókat, hogy több tízmilliárd eurót fektessenek az elektromos autók szívét adó akkumulátorok fejlesztésébe. Számukra ez kiszámíthatóbb és költséghatékonyabb, szemben a hidrogénnel.

Ágazati vezetők szerint állami támogatás nélkül évente 100 ezer hidrogén-meghajtású kocsit kellene eladni ahhoz, hogy elkezdjen gyorsan kiépülni az ilyen járművek üzemeltetéséhez szükséges töltőállomás-hálózat és megtérüljön az a pénz, amit a hidrogénes kocsik fejlesztésébe fektettek be.

A franciák szerint megjelenhetnek a hidrogén-üzemű járművek, de ezek nem személyautók, hanem buszok, vonatok, taxik, hajók és teherkocsik lehetnek, amelyek rögzített útvonalon közlekednek – erről beszélt Benoit Potier, az Air Liquide nevű cég főnöke. Németországban már 2018-ban teszteltek hidrogén-meghajtású vonatot és a Siemens a német államvasutakkal együttműködve olyan hidrogénvonatot tervez, amelyet 15 perc alatt lehet újratölteni.

Az ilyen szerelvények váltanának fel 1400 jelenlegi dízelvonatot.

Amivel sok széndioxid-emissziót lehetne megspórolni Európának, az a hidrogén-meghajtású kamionokra való átállás lenne. A kamionok az összes európai jármű 2 százalékát teszik ki, de a közúti szállításból származó emisszió 22 százalékát adják.

Szakértők szerint esetükben 70 százalékos hatékonyságú lehet csak a hidrogéncella és egy elektromos akkumulátorra és motorra is szükség van – ezért egy ilyen jármű üzemeltetése háromszor többe kerülne, mint egy elektromos kamioné. Viszont az elektromos kamion üzemeltetése – a nehéz akkumulátor miatt – szintén drágább lenne, mint a hagyományos.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
6-7 év, és hétköznapi lehet a hidrogéntöltés – egy magyar tudományos folyamat részletei

6-7 év, és hétköznapi lehet a hidrogéntöltés – egy magyar tudományos folyamat részletei

A meglévő üzemanyag-szállítási infrastruktúrát használnák a hidrogén célba juttatására a HUN-REN új kutatási programjában, a hidrogént folyékony szerves vegyületben megkötve tárolnák, és a felhasználás helyén szabadítanák fel. A négyéves fejlesztés céljairól Pintér Gábor, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpontjának munkatársa beszélt az InfoRádióban.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Durván belenyúltak a rendszerhasználati díjakba – Mutatjuk, kinek hogyan változik az áramszámlája

Durván belenyúltak a rendszerhasználati díjakba – Mutatjuk, kinek hogyan változik az áramszámlája

Majdnem tízszeresére nő a háztartások és egyes kisvállalkozások által fizetendő villamosenergia-alapdíj januárban, a többletet azonban az állam fizeti meg a háztartások helyett. A vállalatoknak ígért, átlagosan 55 százalékos rendszerhasználati díj csökkentésből elsősorban a nagyfogyasztók profitálhatnak, a kisebb cégek terhei viszont emelkedhetnek. Bár az általunk megkérdezett elosztói szakemberek szakmailag előrelépésnek tartják az átalakítást, a lakossági terhek állami átvállalása újabb kérdéseket vet fel a rendszer érettsége kapcsán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×