Infostart.hu
eur:
360.05
usd:
309.42
bux:
0
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök sajtótájékoztatót tart Sydneyben 2021. március 5-én. Előző nap Olaszország az Európai Bizottság támogatásával nem adott engedélyt az AstraZeneca svéd-brit gyógyszeripari vállalatnak, hogy 250 ezer adag koronavírus elleni oltóanyagot a cég a római telephelyéről Ausztráliába exportáljon. Az olasz kormány arra hivatkozott, hogy a gyógyszercég nem teljesítette az uniós szerződésekben rögzített, az Európai Unió országaiba irányuló szállítási kötelezettségeit.
Nyitókép: MTI/EPA/AAP/Dean Lewins

Senkinek nem használ, ha vakcinaháború robban ki Európában

Az Európai Bizottsághoz fordult Ausztrália, amiért Olaszország blokkolta az EU-ban gyártott AstraZeneca-vakcinák exportját az országba. Most először fordult elő, hogy egy tagország alkalmazta a vállalásait nem teljesítő gyógyszergyárra vonatkozó új szabályt.

Kezd szappanoperára emlékeztetni az AstraZeneca Covid-vakcinagyártó és az Európai Unió, illetve az egyes tagállamok és a lakosság egy részének ellentéte. Olaszország drámai lépésre szánta el magát és élve az Unió által biztosított lehetőséggel, megvétózta, hogy a svéd-brit gyógyszercég 250 ezer adagot exportáljon Ausztráliába.

Erre az Unió január 30-i döntése ad lehetőséget – amelyet azután hoztak, hogy botrány robbant ki, amiért az AstraZeneca a vele korábban leszerződött briteket látta el, miközben nem tudta teljesíteni az EU felé tett szerződéses vállalását. Az export-kontrollmechanizmus lehetővé teszi, hogy megtiltsák vakcinák külföldre szállítását, mielőtt az EU-tagállamok is kaptak volna belőlük.

Az olasz kormány annak dacára blokkolta az olaszországi AstraZeneca gyárban előállított szérumok exportját, hogy otthon, miként más országokban is, ellentmondásos a vakcina megítélése és egyesek nem hajlandók azt felvenni.

Albert Bourla, egy másik gyártó, a Pfizer vezérigazgatója szerint mindenki veszíthet az exporttilalommal, mert komplikáltak az ellátási láncok. „Európába is kell importálni nyersanyagot a vakcinagyártáshoz,

ha háború robban ki és valaki blokkolni akarja a termék vagy a nyersanyag szabadkereskedelmét, akkor az a helyzet senkinek sem fog kedvezni.”

Scott Morrison ausztrál miniszterelnök azt mondta, „Olaszországban naponta 300 ember hal meg, megértem az aggodalmakat”. Ausztrália csak egy szállítmányt veszít – tette hozzá, de azért az ügy rendezésére kérte az Európai Bizottságot.

Olaszországban hárommillióhoz közelít a covidos esetek száma és eddig közel 99 ezren haltak meg a járványban – szemben Ausztráliával, ahol 29 ezer esetről és 900 halottról tudnak.

Az olasz kormány a múlt héten jelezte az Európai Bizottságnak, hogy le akarja állítani az egyik Rómához közeli gyógyszergyárban előállított AstraZeneca vakcina exportját. Az érvelés szerint Ausztrália nem olyan, „veszélyeztetett ország” ahol hiány alakult volna ki az oltóanyagból.

Az olasz lépést követően a francia egészségügyi miniszter arra utalt, hogy hasonló módon dönthetnek a náluk gyártott vakcinák esetében. Jens Spahn német egészségügyi miniszter pedig odaszúrt az AstraZenecának: a cégeknek eleget kell tenniük szerződéses vállalásaiknak – bár ő egyelőre nem látja okát, hogy leállítsák a német gyártású vakcinák exportját.

Az EU és az AstraZeneca augusztusi szerződése 300 millió adag leszállításáról és extra 100 millió adagról szólt. Az idén azonban a cég jelezte, hogy gyártási gondjai vannak. Március végére az EU az időszakra beígért 100 millió helyett csak 40 millió dózist kapott. Brüsszel követelte, hogy a vállalat brit üzemei pótolják a hiányt – miközben a brit felet továbbra is ellátta a cég. A skynews brit médium szerint a blokkolt szállítmányt az uniós országok között osztják szét. Az EU-ban eddig csak a lakosság 8 százalékát oltották be, szemben például Nagy-Britanniával, ahol már több mint 30 százalék a beoltottak aránya.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Szakértő az ideiglenesen hatályba lépett Mercosur-egyezményről: ha kell, közbe lehet avatkozni

Szakértő az ideiglenesen hatályba lépett Mercosur-egyezményről: ha kell, közbe lehet avatkozni

Ideiglenes hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény. Ezzel megnyílt az út a vámcsökkentett és vámmentes termékek előtt, valamint létrejött a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete, több mint 700 millió fős piaccal. A lehetőségekről és a kockázatokról Szigethy-Ambrus Nikolettát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzőjét kérdezte az InfoRádió.

Bauer Bence: rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyvek között választhat a német kancellár pártja

Egy évvel ezelőtt alakult meg az új szövetségi német kormány Friedrich Merz kancellár vezetésével. A hármas koalíció jövőjét és az előrehozott választások eshetőségét elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Bauer Bence szerint tartományi szinten az AfD további térnyerése erősen destabilizálná a szövetségi kormányzatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kormányalakítás: meglepetést ígért Magyar Péter a Karmelitából

Kormányalakítás: meglepetést ígért Magyar Péter a Karmelitából

A 21 Kutatóközpont májusi felmérése szerint a Tisza Párt támogatottsága 69 százalékra nőtt a választani tudó állampolgárok körében, miközben a Fidesz 23 százalékra esett vissza. A Magyar Péter vezette Tisza-kormány az első napokban gyors ütemben hozott átfogó döntéseket: megkezdik a minisztériumok átvilágítását, elrendelték a vagyonadóztatás előkészítését, felülvizsgálják a kiemelt beruházásokat, és hivatalossá tették Magyarország csatlakozási szándékát az Európai Ügyészséghez. A kabinet célkeresztbe vette a korábbi kormány milliárdos szerződéseit – köztük a 4iG-vel kötött 1 311 milliárdos megállapodást –, amelyeket nem kívánnak teljesíteni. Jelentős fordulatot jelent a külpolitikában, hogy bekérették az orosz nagykövetet a Kárpátalját ért dróntámadások miatt, valamint megszűnt a 2020 óta fennálló rendeleti kormányzást. Az új vezetés emellett szigorította az állami pénzügyi döntéshozatalt, és stratégiai üzemanyagkészleteket engedett a piacra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×