Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Koronavírus-vizsgálathoz vesz mintát egy védőfelszerelést viselő egészségügyi dolgozó egy autósoknak felállított prágai vizsgálati ponton 2021. február 1-jén.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

A parlament döntése ellenére a kormány meghosszabbította a szükségállapotot Csehországban

De nem a korábban tervezett harminc nappal, hanem csak két héttel, most hétfőtől. Vannak, akik alkotmányellenesnek tartják a lépést.

Tizennégy napos szükségállapotot hirdetett ki hétfőtől Csehországban a koronavírus-járvány miatt a kormány, amely vasárnapi rendkívüli ülésen döntött az intézkedésről. Az új szükségállapot, amelynek kihirdetését a kerületi elöljárók közösen kérték, gyakorlatilag azonnal kezdődik, ahogy lejár az előző október 5-e óta tartó szükségállapot. Ezt megelőzően a cseh képviselőház csütörtökön heves vitát követően elutasította a kormánynak azt a kérését, hogy hosszabbítsa meg 30 nappal a tegnap lejáró szükségállapotot. A döntés belpolitikai feszültséget és vitákat váltott ki.

Múlt hét csütörtökön a cseh parlament alsóháza még elutasította a szükségállapot meghosszabbítását, vasárnap viszont újra kihirdették a szükségállapotot Csehországban. Igaz, nem az eredetileg tervezett 30 napra, hanem csak 14-re, és az eljárás is más módon történt, mint korábban.

Andrej Babiš kormánya eddig ugyanis saját megítélése szerint a parlament jóváhagyásával hirdette ki vagy hosszabbította meg a szükségállapotot, most viszont a kerületek vezetői kérték erre a kormányt,

akik arra a következtetésre jutottak, hogy a kezükben levő eszközök nem elegendők a járvány kezelésére.

A kerületi vezetőknek és a kormánynak csupán 72 órája volt arra, hogy közös nevezőre jussanak, miután csütörtökön a parlament leszavazta az egyébként vasárnap lejáró szükségállapot meghosszabbítását. A kabinet és a 13 cseh kerület önkormányzati vezetői, valamint a prágai főpolgármester egész hétvégén tárgyaltak a kialakult helyzet megoldásáról. „A szükségállapot megszüntetése de facto a lazításokat jelentené” – fogalmazott Andrej Babiš cseh miniszterelnök, hozzátéve, hogy örül, hogy a józan ész győzedelmeskedett a politikai viták felett, mert a csehországi járványhelyzet valóban nem jó, és egyre inkább terjed az agresszívabb brit mutáció.

A kormány azt ígérte a kerületek vezetőinek, hogy március 1-jétől a diákok egy része visszatérhet az iskolába, a kisüzletek megnyitását azonban továbbra sem támogatja. Karel Havlíček ipari és kereskedelmi miniszter szerint a vállalkozók számára mától gyakorlatilag nem változik semmi, bizonyos kivételektől eltekintve

továbbra is zárva maradnak az üzletek, a színházak, a mozik, és marad a kötelező maszkviselés a közlekedési eszközökön és a zárt terekben.

Néhány jogász szerint a kormány és a kerületi vezetők megegyezése a szükségállapot újbóli meghosszabbításáról alkotmányellenes. Ezt a véleményt osztja Ján Vintr alkotmányjogász is, aki szerint az alsóház jóváhagyása nélkül nem lehetett volna meghosszabbítani a szükségállapotot. Andrej Babiš kormányfő erre azt mondta, a kormány saját jogászaival kielemeztette a helyzetet, és arra az álláspontra jutottak, hogy nem sértették meg az alkotmányt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×