Tömegesen menekülnek az örmény lakosok az olyan régiókból, amelyeket a karabahi háborút lezáró béke értelmében vissza kell adniuk Azerbajdzsánnak.

Az egyik ilyen terület az 1993-ban, véres csatában elfoglalt Kalbajar. Itt annak idején szinte csak azeriek laktak, akik elmenekültek és a helyükre örmények települtek be. A terület pedig közvetlen korridorrá vált Örményország és az örmények lakta, Azerbajdzsánba ékelődött enklávé, Hegyi-Karabah között.

Most az örmények menekülnek. A France 24 tévének nyilatkozó Arszen egyike azoknak, akik inkább felgyújtották a házaikat, mintsem hogy azok azeri kezekbe kerüljenek.

„Estig távoznunk kell. Aztán jönnek az azeriek, hát próbálják meg”

– mondta, miközben felgyújtotta nővére házát.

A terület átadásának határideje eredetileg vasárnap volt, de az azeriek végül további tíz napot adtak “az örmény erők és az illegális örmény telepesek kivonulására” – mondta Ilham Alijev azeri elnök külpolitikai tanácsadója, Hikmet Hajiyev.

A határidőt „humanitárius megfontolásból” Vlagyimir Putyin orosz elnök közbenjárására tolták ki.

Minden ingóságot visznek, van, aki a halottait is

A távozó örmények autókra és teherautókra pakolták ingóságaikat, elhajtották a jószágot. Egyesek azt mondták, hogy

kiásták a temetőből a szeretteiket, mert félnek, hogy az azeriek meggyalázzák a sírokat.

Kalbajar mellett hat másik Hegyi-Karabahot körülvevő területet is ki kell üríteniük az örményeknek. Ezek is olyan régiók, amelyeket az 1990-es évek elején foglaltak el és ahonnan az elmenekült azeriek helyére az örmény kormány pénzén örmény etnikumú lakosokat telepítettek be, esetenként külföldről, például Szíriából.

Magában az örmény etnikum lakta, de jogilag Azerbajdzsánhoz tartózó Hegyi-Karabahban orosz békefenntartók jelentek meg, akik már ellenőrzőpontokat állítottak fel a fővárosban, Sztepanakertben. Az ötéves békefenntartó misszióra az oroszok ötezer katonák küldtek.

Kalbajar után a következő két körzet, amit az örményeknek vissza kell adniuk, Aghdam és Lachin. Bár a tűzszünet leállította a harcokat, az etnikai ellentétek nem csitultak.

„Igen, az azeriek ellenségeink és évszázadok óta azok. De ennek ellenére emberek is. Ez az egész a kormány hibája"

– mondta az otthonát épp elhagyó örmény Garo Dadevuszján.

Az 1994-es tűzszünet előtti háború idején több százezer azeri menekült el az örmények által elfoglalt földekről. Sok azeri szerint a most felgyújtott házak valójában az ő házaik voltak. Az örmények viszont tagadják, hogy 25 évvel ezelőtt „megszállták” volna az azeri földeket és inkább „felszabadításról” beszéltek.

Meg akarták ölni Pasinjánt a békekötés miatt

Közben Örményországban közfelháborodás fogadta, hogy Nikol Pasinján miniszterelnök váratlanul aláírta a megalázó békeszerződést az azeriekkel. Tüntetők és ellenzékiek a lemondását követelték, a hatóságok pedig letartóztatták az örmény nemzetbiztonsági szolgálat volt vezetőjét, akit azzal vádolnak, hogy merényletet szőtt a miniszterelnök meggyilkolására.