eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az örmény parlament jereváni épületébe behatolt tüntetők berendezési tárgyakat rongálnak meg az ülésteremben 2020. november 10-én. A tüntetők az ellen tiltakoznak, hogy Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról. Azerbajdzsán és Örményország között régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus 2020. szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét.
Nyitókép: MTI/AP/Dmitrij Loveckij

Hegyi-Karabah: egy dolgot tehet az örmény politika

Megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Örményországban zavargásokba fordult tüntetések kezdődtek a komoly örmény területveszteségeket rögzítő békemegállapodás ellen. A felháborodott emberek Jerevánban feldúlták a parlamentet és megverték a házelnököt, a miniszterelnököt pedig árulónak nevezték.

A tüntetéseknek belpolitikai értelemben van jelentősége – magyarázta az InfoRádiónak nyilatkozó Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemzőt, aki szerint biztosra vehető, hogy bukni fog a jelenlegi vezetés, ahogyan Nikol Pasinján kormányfő politikai jövője is megpecsételődött, akinek egyébként már néhány napja elkezdték követelni a fejét a pártok Örményországban, ahol nem kizárt, hogy belpolitikai válság fog következni.

Mindez a karabahi helyzeten azonban mint sem fog változtatni, ugyanis

a felek között született megállapodás egyenértékű a kapitulációval, annak az elismerése, hogy a terület Örményország számára elveszett.

A fegyveres konfliktusban Örményország valódi csapdahelyzetben került, miután nemcsak, hogy egy háromszor kisebb országról van szó, mint Azerbajdzsán, amely sokkal nagyobb nyersanyagforrással és gazdasági potenciállal rendelkezik, hanem legnagyobb szövetségese, Oroszország sem állt ki mellette maradéktalanul, miközben az másik oldalon Törökország harci eszközökkel is támogatta az azeri hadsereget.

Tehát teljesen egyenlőtlen viszonyok voltak.

Az Oroszország és a poszt-szovjet térség szakérője szerint érdekes kérdés lehet, hogy miként fog megbukni az örmény miniszterelnök. Azerbajdzsán szerint, hogy a helyzet idáig fajult, az konkrétan Nikol Pasinjánnak köszönhető, ugyanis míg a 2016-2017-es tárgyalások alakalmával sikerült eredményeket elérniük, Pasinján 2018-as hatalomra jutását követően az elődjeinél is keményebb hangot kezdett megütni, mintegy teljesen kompromisszummentes pozíciót felvéve. Vagyis Baku azt mondja, hogy az örmény miniszterelnök a felelős a katonai konfliktusért. Tehát a most tapasztalható tüntetésekből kiindulva, és hogy Karabah mennyire sokat jelent az örmény nép számára,

ha nem mond le magától a következő néhány napban, vagy hétben, akkor biztos, hogy más úton fogják elmozdítani

a pozíciójából Nikol Pasinjánt – tette hozzá Bendarzsevszkij Anton.

A katonai helyzet mindazonáltal azt mutatta, hogy Örményország nem tud ellenállni az azeri nyomásnak, így azt kénytelenek elfogadni. A legjobb, amit most az örmény politika tehet, kiindulva a szerződés feltételiből, miszerint orosz békefenntartók ellenőrzik majd a terület, hogy ne érjék atrocitások az örmény lakosságot, hogy a legszélesebb körű autonómiát próbálják majd kiharcolni Karabahnak Azerbajdzsánon belül. Mert, hogy a kontrollt, a katonai befolyást elveszítették, az kész tény.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×