Infostart.hu
eur:
399.73
usd:
341.44
bux:
100049.9
2025. július 9. szerda Lukrécia
Az örmény parlament jereváni épületébe behatolt tüntetők berendezési tárgyakat rongálnak meg az ülésteremben 2020. november 10-én. A tüntetők az ellen tiltakoznak, hogy Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról. Azerbajdzsán és Örményország között régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus 2020. szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét.
Nyitókép: MTI/AP/Dmitrij Loveckij

Hegyi-Karabah: egy dolgot tehet az örmény politika

Megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Örményországban zavargásokba fordult tüntetések kezdődtek a komoly örmény területveszteségeket rögzítő békemegállapodás ellen. A felháborodott emberek Jerevánban feldúlták a parlamentet és megverték a házelnököt, a miniszterelnököt pedig árulónak nevezték.

A tüntetéseknek belpolitikai értelemben van jelentősége – magyarázta az InfoRádiónak nyilatkozó Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemzőt, aki szerint biztosra vehető, hogy bukni fog a jelenlegi vezetés, ahogyan Nikol Pasinján kormányfő politikai jövője is megpecsételődött, akinek egyébként már néhány napja elkezdték követelni a fejét a pártok Örményországban, ahol nem kizárt, hogy belpolitikai válság fog következni.

Mindez a karabahi helyzeten azonban mint sem fog változtatni, ugyanis

a felek között született megállapodás egyenértékű a kapitulációval, annak az elismerése, hogy a terület Örményország számára elveszett.

A fegyveres konfliktusban Örményország valódi csapdahelyzetben került, miután nemcsak, hogy egy háromszor kisebb országról van szó, mint Azerbajdzsán, amely sokkal nagyobb nyersanyagforrással és gazdasági potenciállal rendelkezik, hanem legnagyobb szövetségese, Oroszország sem állt ki mellette maradéktalanul, miközben az másik oldalon Törökország harci eszközökkel is támogatta az azeri hadsereget.

Tehát teljesen egyenlőtlen viszonyok voltak.

Az Oroszország és a poszt-szovjet térség szakérője szerint érdekes kérdés lehet, hogy miként fog megbukni az örmény miniszterelnök. Azerbajdzsán szerint, hogy a helyzet idáig fajult, az konkrétan Nikol Pasinjánnak köszönhető, ugyanis míg a 2016-2017-es tárgyalások alakalmával sikerült eredményeket elérniük, Pasinján 2018-as hatalomra jutását követően az elődjeinél is keményebb hangot kezdett megütni, mintegy teljesen kompromisszummentes pozíciót felvéve. Vagyis Baku azt mondja, hogy az örmény miniszterelnök a felelős a katonai konfliktusért. Tehát a most tapasztalható tüntetésekből kiindulva, és hogy Karabah mennyire sokat jelent az örmény nép számára,

ha nem mond le magától a következő néhány napban, vagy hétben, akkor biztos, hogy más úton fogják elmozdítani

a pozíciójából Nikol Pasinjánt – tette hozzá Bendarzsevszkij Anton.

A katonai helyzet mindazonáltal azt mutatta, hogy Örményország nem tud ellenállni az azeri nyomásnak, így azt kénytelenek elfogadni. A legjobb, amit most az örmény politika tehet, kiindulva a szerződés feltételiből, miszerint orosz békefenntartók ellenőrzik majd a terület, hogy ne érjék atrocitások az örmény lakosságot, hogy a legszélesebb körű autonómiát próbálják majd kiharcolni Karabahnak Azerbajdzsánon belül. Mert, hogy a kontrollt, a katonai befolyást elveszítették, az kész tény.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Sápi templomkatasztrófa: a lelkész szeme láttára zuhant a mélybe a torony

A helyi lelkész szeme láttára döntötte le a hétfői vihar a sápi református templom tornyát, a keddi nagy esőzések miatt pedig be is ázott az épület, a lezuhanó kupola ugyanis a tetőszerkezetet is megrongálta. A pár száz lelkes hajdú-bihari faluban több ház is kárt szenvedett a viharban, a helyiek most még a saját értékeiket próbálják menteni, ezért 5-10 önkéntes nagy segítség lenne a gyülekezetnek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.10. csütörtök, 18:00
Pesztericz-Kalas Vivien
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet főreferense
Brüsszel vörös vonalakat húzott Trump orra előtt, mégis küszöbön a nagy EU-USA megállapodás

Brüsszel vörös vonalakat húzott Trump orra előtt, mégis küszöbön a nagy EU-USA megállapodás

Az EU nem enged szabályozási autonómiájából, nem áldozza fel a gazdáit, megvédi a belső piacát, és még augusztus előtt lezárná a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal – többek között ezekről tájékoztatta az Európai Parlamentet mai beszédében Maroš Šefčovič. A kereskedelmi biztos szerint a transzatlanti kapcsolat jövője múlik a megállapodáson, amelynek első változata már elkészült, és az intenzív egyeztetések „naponta, technikai és politikai szinten is” zajlanak. A gazdasági érdekek mellett a WTO reformja is kulcskérdés, Šefčovič pedig a világszervezet egyik utolsó működő pillérének nevezte az EU-t. A biztos szerint nem a kemény szavak ideje van, hanem az utolsó pillanatig folytatott tárgyalásoké.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×