Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes
Üres osztálytermek a dél-londoni Edmund Waller általános iskolában 2020. március 19-én. Boris Johnson brit miniszterelnök bejelentette, hogy március 20-tól további intézkedésig bezárnak az iskolák. Az új típusú koronavírus okozta járvány nagy-britanniai halálos áldozatainak száma száz fölé emelkedett.
Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Kétmillió brit gyerek nem tanult a karantén alatt

Szinte semmit nem tanult a karantén alatt több millió angliai iskolás – ezt állítja két tanulmány, amelyek szerint különösen az állami iskolákban vallott kudarcot a távoktatás.

Csúsztatott vagy lemondott Zoom-órák, el-el maradozó számonkérés. A technológiai fejlődés hiperoptimista hívei azt ünnepelték a Covid-19 karantén alatt, hogy forradalmian változik az oktatás. A gyakorlatban azonban úgy tűnik, siralmas módon leállt a tanítás – legalábbis a brit iskolák nagy részében.

Két angliai felmérés szerint a tanulók 40 százaléka alig volt kapcsolatban a tanáraival a karantén során. Az is kiderült, hogy hatalmas különbségek alakultak ki az iskolák között a kiadott és számon kért házifeladatok kérdésében.

Felmerült, hogy több millió gyerek szinte semmit nem tanult

a kényszerű – és egy ideig örömmel fogadott – otthonmaradás hónapjaiban.

Nem olyan nagy szám a távoktatás, mint mondják?

A brit Nemzeti Oktatási Kutatások Alapítvány (NFER) tanulmánya szerint a diákok egyharmada nem foglalkozott az órákkal, 42 százalék küldte vissza a házifeladatot, a leginkább hátrányos helyzetű gyerekek által látogatott iskolák pedig a legkevésbé tudták bevonni a távoktatásba diákjaikat.

A University College of London (UCL) Oktatási Intézete saját tanulmánya pedig úgy találta, hogy kétmillió brit iskolás – az összes tanuló egyötöde – semmit nem tanult vagy maximum napi egy órára futotta neki.

Francis Green professzor, kutatásvezető a Guardian című lapnak nyilatkozva sötét képet festett az elvesztegetett időszakról:

„Az iskolák bezárása és csak részleges megnyitása potenciálisan gyerekek egész nemzedékének tanulmányi fejlődését fenyegeti... ebben a generációban mindenki veszít.

A kormány prioritása az iskolai anyag hatékonyabb átadása és méginkább a lehető legtöbb gyerek számára, a lehető leggyorsabb és legbiztonságosabb iskolanyitás kell hogy legyen” – mondta.

Többet foglalkoztak a magániskolai tanulókkal a karantén idején

A karantén ismét rávilágított az osztálykülönbségekre: a UCL tanulmánya szerint a magániskolák diákjai ötször nagyobb valószínűséggel voltak a szokásoshoz közeli módon lekötve az online órák során, mint az állami iskolákba járók.

Utóbbiak 71 százalékának naponta nulla vagy csak egy tanórája volt, míg a magániskolák diákjainak harmada napi négy vagy annál is több online órán vett részt minden hétköznap – áll a tanulmányban.

A hatalmas különbségek nyomán a brit átlag szerint a gyerekek napi 2 és fél órát tanultak vagy fordítottak házi feladatra. Egy korábbi felmérés még napi öt órával számolt. A brit gyerekek mindössze 17 százaléka töltött négy óránál többet tanulással a március végén bevezetett karantén idején.

Technológiai olló

Az internethez és számítógépekhez való hozzáférés is a vagyoni helyzet függvénye: a magániskolások 97 százaléka hozzáfér otthon számítógéphez, míg az állami iskolákban ingyen ebédet kapó gyerekek esetében az arány 80 százalék.

Green professzor megjegyezte, hogy a magániskolák háromszor annyi pénzt költenek a tanulókra, mint az állami kézben lévők. „A forrásaik és a szülők nyomása biztosította, hogy sokkal több magániskola kínált valódi otthontanulási alternatívát” – tette hozzá.

A brit magániskolák emellett harmadával több offline házifeladatot adtak a tanulóknak, mint az állami iskolák.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Komolyabb esés volt az amerikai tőzsdéken

Komolyabb esés volt az amerikai tőzsdéken

A befektetők ma is elsősorban az iráni háború friss fejleményeire fókuszálnak, illetve az amerikai-kínai kereskedelmi találkozóra; Hszi Csin-ping kínai elnök arra figyelmeztetett, hogy a Tajvan körüli feszültségek „összecsapásokat, sőt akár konfliktusokat” is kiválthatnak az Egyesült Államok és Kína között. Donald Trump amerikai elnök szeptember 24-re meghívta Hszi elnököt a Fehér Házba, ami arra utal, hogy a tárgyalások túlmutatnak az e heti, kétnapos pekingi csúcstalálkozón. Az ázsiai tőzsdéken esést láthattunk, Európában is borongósan zajlik a nap. A hazai piacon is bőven vannak izgalmak, hiszen ma hajnalban tette közzé legfrissebb gyorsjelentését az OTP: a bank újra megverte az elemzői profitvárakozásokat, de első ránézésre nem tűnik erősnek a negyedév, hiszen a profit alaposan visszaesett, főként a rekordközeli adóterhek miatt. Eközben pedig a 4iG árfolyama is nagy nyomás alá került. Az amerikai kötvényhozamok emelkednek, ami nem kedvez a tőzsdéknek, az amerikai tőzsdék komolyabb eséssel zárták a napot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×