Infostart.hu
eur:
364.01
usd:
326.75
bux:
143485.08
2026. október 14. szerda Helén
A koronavírussal fertőzött betegek egyikét szállítják el ápolók a kelet-franciaországi Mulhouse város kórházából 2020. március 23-án. A francia parlament az előző nap elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely alapján lehetővé válik a két hónapos egészségügyi rendkívüli állapot kihirdetése a koronavírus-járvány idejére.
Nyitókép: MTI/AP/Jean-Francois Badias

Forronganak a francia egészségügyi szakszervezetek

Az Államtanácshoz fordult két, az egészségügyi dolgozók érdekeit képviselő szakszervezet Franciaországban. Szájmaszkot követelnek és azt, hogy széles körben tesztelhessék az embereket, illetve, hogy klorokinnal gyógyíthassák a betegeket.

„Az ország vezetői azt mondják, háborúban vagyunk, de egyelőre csak propagandát látunk.

Mi azt várjuk, hogy induljon be a háborús ipar is”

– ezekkel a szavakkal indokolta az egyik szakszervezet jogi képviselője, hogy miért fordultak az Államtanácshoz.

E testület alkotmányos feladata, hogy véleményezze a mindenkori kormányok által a parlament elé benyújtott törvényjavaslatokat, egyben a legfelsőbb közigazgatási bíróságként is működik. A szakszervezeti beadványt ez utóbbi minőségében vizsgálja csütörtöki ülésén.

Két különálló keresetről van szó

Az elsőt egy házi betegápolókat tömörítő szakszervezet nyújtotta be, melyben azt követelik a kormánytól, hogy lássa el a gyógyító személyzetet megfelelő védőfelszereléssel. Ehhez szerintük az egészségügyi rendkívüli állapotról szóló törvénynek megfelelően az államnak le kell foglalnia mindazokat a cégeket, amelyek szájmaszkot és kézfertőtlenítőt tudnak gyártani.

Ezt a kérést az indokolja, hogy az országban továbbra is szájmaszk, sőt helyenként védőkesztyű hiány van. Ráadásul

egyes kórházakból lopják a védőfelszereléseket.

De úgy tűnik, hogy előbb-utóbb ellátási problémák merülhetnek fel a kórházi munkaruhák terén is. Erre utal, hogy két napja egy kórházi orvos kezdeményezést indított az interneten, arra kérve az embereket, hogy varrjanak tunikát és nadrágot az ápoló személyzetnek.

A második keresetet a dél franciaországi Aix-en-Provence-ban és környékén dolgozó orvosokat tömörítő szakszervezet nyújtotta be, melyben a védőfelszerelés biztosítása mellett azt kérik, hogy a kormány tegye lehetővé az emberek masszív tesztelését koronavírus ellen, illetve, hogy a megfertőződött betegeket hidroxiklorokinnal és az azithromycin nevű antibiotikummal kezelhessék.

Ez utóbbi kérés magyarázata az, hogy Marseille város egyetemi kórházának mediterrán fertőző betegségek intézetében Didier Raoult orvosprofesszor sikeresen gyógyítja ezekkel a gyógyszerekkel a koronavírusos betegeket.

A párizsi vezetés azonban egyelőre elutasítja

a hidroxiklorokinos kezelést, az egészségügyi miniszter csupán a kórházakban akarja ennek a használatát engedélyezni, kizárólag súlyosan betegeknél és kollegiális döntést követően.

Márpedig Didier Raoult professzor szerint a koronavírussal megfertőzött betegeket a kezdeti szakaszban kell ezekkel a készítményekkel gyógyítani, súlyos fázisban, főleg intenzív osztályon már túl késő. A világhírű professzor egy keddi videointerjúban azt mondta, elképesztő, hogy egyes orvosi és kutatói körökben „éppen most merült föl”, hogy a hidroxiklorokin és az azithromycin esetleg mérgező lehet.

Mindkét készítményt emberek milliói használják évek, évtizedek óta – mondta Raoult doktor, hozzátéve: „itt van a járvány a nyakunkon, van egy kezelés, ami működik és nem akarják használni”.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Varga Mihály jegybankelnök a palamentben: vagyonmentésre irányuló lépéseket tettünk

A Magyar Nemzeti Bank vagyonmentési programjának keretében már több mint 100 milliárd forint elvesztését sikerült megakadályozni – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke az MNB 2025-ös beszámolójának parlamenti vitájában.
inforadio
ARÉNA
2026.10.15. csütörtök, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Sokkoló támadás érte Moszkvát, az oroszok hallani sem akarnak a békéről - Híreink az ukrajnai háborúról szerdán

Sokkoló támadás érte Moszkvát, az oroszok hallani sem akarnak a békéről - Híreink az ukrajnai háborúról szerdán

Kiszivárgott egy új béketerv a háború lezárására: ezúttal egy európai-amerikai javaslatról van szó, amely négy pontban vetne véget a 2022 óta tomboló orosz-ukrán harcoknak. A Kreml egyelőre hűvösen reagált a felvetésre, az amerikaiakkal kötött dízelalkunak viszont nagyon örülnek, mivel ez az állami bevételek növeléséhez és a hadiipar finanszírozásához is közvetetten hozzá fog járulni majd. Tegnap este, ma hajnalban súlyos támadás érte Kijevet: a főváros legnagyobb hőerőművét és egy 9 emeletes magasházat is rakétacsapás ért. Moszkvát közben rekordközeli dróncsapás érte: a légvédelmi erők több mint 500 drónt lőttek le a főváros térségében. A donyecki fronton a helyzet hetek óta változatlan, viszont délen, Zaporizzsjában látható eredményei vannak az oroszok Huljajpole felől induló offenzívájának. Cikkünk folyamatosan frissül a háború legfontosabb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×