Infostart.hu
eur:
393.27
usd:
339.87
bux:
122107.32
2026. március 21. szombat Benedek
Angela Merkel német kancellárt (b) fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) a moszkvai Kremlben 2020. január 11-én.
Nyitókép: MTI/AP pool/Pavel Golovkin

Angela Merkel emlékirataiból kiderült, miért nem támogatta Ukrajna NATO-csatlakozását

A volt német kancellár Szabadság című, hamarosan megjelenő memoárkötetében kitér a NATO-csatlakozás elutasításának okai mellett a Donald Trumppal és Ferenc pápával folytatott megbeszélésére is.

Angela Merkel, Németország első női kancellárja összesen tizenhat évig, 2005 és 2021 között állt a kormány élén. A hetvenesztendős Merkel mára szinte teljesen visszavonult a politikai élettől. Pártjával, a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) ugyan nem szakított, de annak rendezvényein már nem vesz részt, csak előadásokat tart, keveset nyilatkozik, és emlékiratain dolgozik.

A legújabb a napokban jelenik meg, a Die Zeit azonban előzetesen különösen időszerű részleteket szivárogtatott ki. Szabadság (Freiheit) a kötet címe, amelyben az első női kancellár visszatekint saját Oroszország-politikájára, Putyinnal való kapcsolataira is.

A Die Zeit a legidőszerűbb részletként emelte ki Merkel értékelését arról, hogy annak idején miért igyekezett akadályozni Ukrajna törekvését a NATO-csatlakozásra. Az akkori kancellár fő érve az volt, hogy tartott Oroszország katonai válaszától. A kötetben Angela Merkel felidézi, a 2008-as NATO-csúcstalálkozót, amelynek egyik fő témája Ukrajna és Grúzia tagjelölti státusza volt.

"Megértettem a kelet-közép-európai országok azon vágyát, hogy minél előbb a NATO tagjai legyenek" – emlékezett az akkori kancellár. Az akkori elutasító álláspontját indokolva azon a véleményen volt, hogy

a csatlakozásnak nemcsak az adott országnak kell nagyobb biztonságot nyújtania, de a szövetségnek is.

Merkel akkor úgy ítélte meg, hogy rendkívüliek a kockázatok az Ukrajnához tartozó Krím-félszigeten. Ilyen jellegű, az orosz katonai struktúrákkal való "szoros összekapcsolódás" egyetlen más NATO-tagjelölt ország esetében sem állt fenn – hangzott értékelése. Ezenkívül felidézte azt is, hogy akkoriban csak az ukrán lakosság kis része támogatta az ország NATO-tagságát.

A volt kancellár szerint a csúcstalálkozón egyfajta kompromisszum született. A két ország nem kapott ígéretet tagjelölti státuszra, ami számukra az elutasítást jelentette. A szövetség egyidejűleg egyfajta általános ígéretet tett esetleges későbbi tagságukra, amit Putyin mindkét ország NATO-tagságának jóváhagyásaként, egyfajta "hadüzenetként" értékelt – emlékezett Merkel.

A korábbi kancellár memoárjában többi között visszaemlékezett 2017-ben tartott első találkozójára az akkori amerikai elnökkel, Donald Trumppal. Felidézte, hogy a Fehér Ház ovális irodájában Trump Putyinnal való viszonyáról tett fel kérdéseket.

"Az orosz elnök nyilvánvalóan lenyűgözte őt"

– emlékezett Angela Merkel. Felidézte a találkozót követő sajtóértekezletet is, amely nyilvánvalóvá tette kettejük "nehéz viszonyát". A sajtókonferencián Trump Németországgal szembeni "szemrehányásait" hangoztatta, amelyekre ő "számokkal és tényekkel" válaszolt.

"Donald Trump mindent az ingatlanvállalkozó szemüvegén keresztül látott, aki újabb ingatlanra kíván szert tenni" – emlékezett a találkozóra Angela Merkel.

A kötetben a volt kancellár azt is felidézte: néhány hónappal később Ferenc pápánál tartott zárt körű audienciáján aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok kilép a klímaegyezményből. "Nevek említése nélkül azt kérdeztem a katolikus egyházfőtől, hogyan közelítene fontos személyiségek a sajátjától alapvetően eltérő véleményéhez" – áll a memoárban, mire Merkel állítása szerint Ferenc pápa rögtön megértette őt, válaszát pedig úgy értelmezte, hogy egy pontig engedni kell, de nem a végtelenségig.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ilyen rakétatámadás még nem volt: Irán új szintre lépett, miközben Amerika és Izrael nukleáris létesítményt bombázott - Híreink az iráni háborúról szombaton

Ilyen rakétatámadás még nem volt: Irán új szintre lépett, miközben Amerika és Izrael nukleáris létesítményt bombázott - Híreink az iráni háborúról szombaton

Donald Trump péntek este - a tőzsdék zárását követően - azt írta, hogy fontolgatja az Egyesült Államok Irán elleni háborújának fokozatos leépítését, mivel az amerikai hadsereg „nagyon közel” áll a kitűzött célok eléréséhez. Eközben az Egyesült Államok harminc napra felfüggesztette az iráni kőolaj tengeri vásárlására vonatkozó szankciókat, aminek célja az amerikai-izraeli-iráni konfliktus nyomán megugrott olajárak enyhítése. A lépések egyelőre nem hatották meg Iránt: a perzsa állam szombatra virradóra több ballisztikus rakétával támadta Izraelt, valamint egy az Indiai-óceánon található amerikai-brit katonai bázist is, ami nagy meglepetést okozott. Amerika és Izrael válaszul szombat reggel megtámadta a natanzi urándúsító létesítményt. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×