Infostart.hu
eur:
379.25
usd:
321.64
bux:
131225.41
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Angela Merkel német kancellárt (b) fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) a moszkvai Kremlben 2020. január 11-én.
Nyitókép: MTI/AP pool/Pavel Golovkin

Angela Merkel emlékirataiból kiderült, miért nem támogatta Ukrajna NATO-csatlakozását

A volt német kancellár Szabadság című, hamarosan megjelenő memoárkötetében kitér a NATO-csatlakozás elutasításának okai mellett a Donald Trumppal és Ferenc pápával folytatott megbeszélésére is.

Angela Merkel, Németország első női kancellárja összesen tizenhat évig, 2005 és 2021 között állt a kormány élén. A hetvenesztendős Merkel mára szinte teljesen visszavonult a politikai élettől. Pártjával, a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) ugyan nem szakított, de annak rendezvényein már nem vesz részt, csak előadásokat tart, keveset nyilatkozik, és emlékiratain dolgozik.

A legújabb a napokban jelenik meg, a Die Zeit azonban előzetesen különösen időszerű részleteket szivárogtatott ki. Szabadság (Freiheit) a kötet címe, amelyben az első női kancellár visszatekint saját Oroszország-politikájára, Putyinnal való kapcsolataira is.

A Die Zeit a legidőszerűbb részletként emelte ki Merkel értékelését arról, hogy annak idején miért igyekezett akadályozni Ukrajna törekvését a NATO-csatlakozásra. Az akkori kancellár fő érve az volt, hogy tartott Oroszország katonai válaszától. A kötetben Angela Merkel felidézi, a 2008-as NATO-csúcstalálkozót, amelynek egyik fő témája Ukrajna és Grúzia tagjelölti státusza volt.

"Megértettem a kelet-közép-európai országok azon vágyát, hogy minél előbb a NATO tagjai legyenek" – emlékezett az akkori kancellár. Az akkori elutasító álláspontját indokolva azon a véleményen volt, hogy

a csatlakozásnak nemcsak az adott országnak kell nagyobb biztonságot nyújtania, de a szövetségnek is.

Merkel akkor úgy ítélte meg, hogy rendkívüliek a kockázatok az Ukrajnához tartozó Krím-félszigeten. Ilyen jellegű, az orosz katonai struktúrákkal való "szoros összekapcsolódás" egyetlen más NATO-tagjelölt ország esetében sem állt fenn – hangzott értékelése. Ezenkívül felidézte azt is, hogy akkoriban csak az ukrán lakosság kis része támogatta az ország NATO-tagságát.

A volt kancellár szerint a csúcstalálkozón egyfajta kompromisszum született. A két ország nem kapott ígéretet tagjelölti státuszra, ami számukra az elutasítást jelentette. A szövetség egyidejűleg egyfajta általános ígéretet tett esetleges későbbi tagságukra, amit Putyin mindkét ország NATO-tagságának jóváhagyásaként, egyfajta "hadüzenetként" értékelt – emlékezett Merkel.

A korábbi kancellár memoárjában többi között visszaemlékezett 2017-ben tartott első találkozójára az akkori amerikai elnökkel, Donald Trumppal. Felidézte, hogy a Fehér Ház ovális irodájában Trump Putyinnal való viszonyáról tett fel kérdéseket.

"Az orosz elnök nyilvánvalóan lenyűgözte őt"

– emlékezett Angela Merkel. Felidézte a találkozót követő sajtóértekezletet is, amely nyilvánvalóvá tette kettejük "nehéz viszonyát". A sajtókonferencián Trump Németországgal szembeni "szemrehányásait" hangoztatta, amelyekre ő "számokkal és tényekkel" válaszolt.

"Donald Trump mindent az ingatlanvállalkozó szemüvegén keresztül látott, aki újabb ingatlanra kíván szert tenni" – emlékezett a találkozóra Angela Merkel.

A kötetben a volt kancellár azt is felidézte: néhány hónappal később Ferenc pápánál tartott zárt körű audienciáján aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok kilép a klímaegyezményből. "Nevek említése nélkül azt kérdeztem a katolikus egyházfőtől, hogyan közelítene fontos személyiségek a sajátjától alapvetően eltérő véleményéhez" – áll a memoárban, mire Merkel állítása szerint Ferenc pápa rögtön megértette őt, válaszát pedig úgy értelmezte, hogy egy pontig engedni kell, de nem a végtelenségig.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×