Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke beszédet mond az aradi vértanúk kivégzésének 169. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen, a nemzeti gyásznapon a szlovákiai Nyárasd temetőjében 2018. október 6-án.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Átméretezik a Magyar Közösség Pártját, ettől várják, hogy rugalmasabb legyen

Az MKP a szlovákiai magyarság legerősebb politikai formációja – hangzott el a párt pozsonyi székházában tartott sajtóreggelin azzal a megállapítással együtt, hogy újjá kell szervezni a pártot, ha a mostani sikertelen parlamenti választás után be akar jutni a szlovák törvényhozásba.

A Magyar Közösség Pártja a Magyar Fórummal és az Összefogás mozgalommal közösen 3,9 százalékos eredményt ért el a február 29-i parlamenti választásokon Szlovákiában. Ez az eredmény kevésnek bizonyult a parlamenti bejutáshoz, az MKP Országos Elnöksége pedig - vállalva a felelősséget - lemondott, és jóváhagyta az ügyvivő elnökség tagjait. A párt áprilisra tervezett országos kongresszusáig az MKP Országos Tanácsának jelenlegi elnöke, Őry Péter tölti be az országos fórumokat előkészítő koordinátori szerepet.

Őry elmondta, hogy pártszerkezeti átalakulásra van szükség. Közölte, hogy szerkezetváltó kongresszust hívnak össze:

kisebb létszámú választott szervekkel fognak működni, a mainál rugalmasabb pártként.

Hozzátette, hogy az MKP rendelkezik a legtöbb megyei képviselői mandátummal, és van a legtöbb helyi önkormányzati képviselője.

Az MKP nem tagadja, hogy tárgyalásokat folytat a parlamenti választások győztesével, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek nevű mozgalommal, az OĽaNO-val, de ennek részleteiről később számolnak be. A választások éjszakáján napvilágot látott szlovákiai magyar sajtóhírek ugyanis már arról szóltak, hogy a kormányalakítással megbízott Igor Matovič az MKP-nak adná a kisebbségi kormánybiztosi posztot.

Menyhárt József leköszönő pártelnök szerint

az elmúlt tíz év vegyespárti politizálása a Híd részéről megtanította a magyarokat szlovák pártokra is szavazni,

de hangsúlyozta, hogy az MKP megújuló vezetésének tárgyalásokat kell folytatnia a Híd megújuló vezetésével, mert, mint fogalmazott: „amíg nem lesz egységes magyar képviselet, addig kijátszhatók leszünk egymás ellen.”

Őry Péter szerint meg kell akadályozni, hogy a szlovákiai magyar választók beleolvadjanak egy-egy szlovák párt közösségébe.

„A választók a megosztottság miatt úgy látták, szavazatuk elveszik, ha nem egy esélyes pártra szavaznak. A legfontosabb megszólítani és visszahozni ezeket a választókat a magyar képviselet táborába” – szögezte le az MKP megbízott vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×