Infostart.hu
eur:
364.65
usd:
331.47
bux:
145756.52
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Az utasok testhőmérsékletét ellenőrzik egészségügyi dolgozók az Anhuj kínai tartománybeli Fujang egyik vasútállomásán 2020. január 29-én. A kelet-kínai Vuhan nagyvárosban január elején felismert, tüdőgyulladást okozó koronavírus halálos áldozatainak száma 132-re emelkedett Kínában, ahol eddig hatezren fertőződtek meg a ragállyal. A kórokozó a világ több országában megjelent.
Nyitókép: MTI/AP/Chinatopix

Már van vakcina a koronavírus ellen, csak még nem bevethető

Kínában már több a koronavírus-fertőzött, mint a 2003-as SARS-járvány idején. Miközben több ország evakuálja állampolgárait, Hszi kínai elnök azt mondta: biztos abban, hogy legyőzik az „ördögi vírust”. Hongkongi tudósok azt állítják: már van kísérleti vakcinájuk.

Szerdán már hatezer körül járt az új koronavírus által megfertőzött emberek száma Kínában, miközben többen meghaltak. A fertőzések száma egy nap alatt több mint 30 százalékkal emelkedett – ismerte el a kínai Nemzeti Egészségügyi Hatóság.

Kínán kívül a regisztrált fertőzöttek száma elérte a 80-at, de egyelőre nem történt haláleset.

Az új koronavírus ezzel megelőzte a 2003-as SARS-járványt,

amikor Kínában 5327 esetet regisztráltak és 349-en haltak meg. A globális adat 8098 fertőzött és 774 halott volt.

Szakértők felvetik, hogy most nem minden fertőzésre derült még fény, miközben a vírus bár gyorsabban terjed, de kevésbé halálos.

A kínai hatóságok szerint már az eddig izolált Tibetből is jelentettek egy esetet. A félig autonóm Hongkongban nyolc esetet jelentettek és a hatóságok kedden lezárták a kínai határt. Leállították a határon áthaladó gyorsvasutat, jóval kevesebb beutazó vízumot adnak ki a kínai turistáknak és felére csökkentették a Kínából érkező repülőjáratok számát.

Hszi Csin-ping kínai elnök kedden azt mondta: biztos abban, hogy hazája megnyeri a háborút az általa „ördögnek” titulált vuhani koronavírus ellen. „Nem hagyhatjuk, hogy az ördög bujkáljon” – mondta, amikor fogadta Tedros Ghebreyesust , az Egészségügyi Világszervezet főnökét.

Maga a WHO-vezető azt mondta,

„nem kell túlreagálni”,

és az ENSZ-hez tartozó szervezet továbbra is vonakodik attól, hogy nemzetközi vészhelyzetet hirdessen a Vuhanból kiindult fertőzések nyomán. Japánban, Tajvanon és Németországban ugyanakkor néhány olyan ember is megfertőződött, aki nem járt Kínában.

Közben hongkongi kutatók azt állítják, hogy már kifejlesztették a 2019-es koronavírus elleni oltóanyagot, de egyelőre váratnak magukra a bevetése előtt szükséges klinikai kísérletek. Kvok-jung Juen, a Hongkongi Egyetem professzora szerint még hónapokig tarthat, mire lefolytatják az első körben állatokon végzett kísérleteket, majd az embereken végzett klinikai teszteket.

„Még ha sietünk is, egy évbe telhet”

– mondta.

A Kínai Népköztársaságban szintén arról beszéltek, hogy kifejlesztés alatt áll egy vakcina és az hamarabb lehet bevethető, mint a hongkongi, de Kvok professzor ebben kételkedett.

Ausztrál tudósok pedig azt állítják: Kínán kívül elsőként, laboratóriumi körülmények között le tudták másolni a koronavírust, ami áttörés lehet az oltóanyag kifejlesztésében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: Seszták Miklós a Fidesz Schrödinger macskája
napirend előtt

Magyar Péter: Seszták Miklós a Fidesz Schrödinger macskája

A miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött az Országgyűlés keddi ülése. Magyar Péter a méltóságteljes szembenézést sürgette a Fidesz és a KDNP politikusainak körében, és a nővédelmi intézkedések támogatását kérte a parlamenttől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Amikor az Orbán-kormánynak titokban üzlet lett az egészségügy

Amikor az Orbán-kormánynak titokban üzlet lett az egészségügy

Egy 2021 áprilisában készült minisztériumi stratégia és a Boston Consulting Group (BCG) ugyanebben az időszakban összeállított tanácsadói anyaga részletesen bemutatja, milyen jövőt képzeltek el a magánegészségügy számára az Orbán-kormány idején. A korábbi Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) neve alatt megjelent nem a magánellátás felszámolását, hanem annak szabályozott bővítését, a magánbiztosítások elterjesztését, az állami intézmények fizetős szolgáltatásainak kialakítását és a szektor szigorúbb ellenőrzését javasolta. A tervek között szerepelt a magánorvosok bevételeinek adatvezérelt ellenőrzése, az állami kórházak szabad kapacitásainak bérbeadása, valamint az egyetemi klinikák kapacitásainak akár 15–30 százalékos elkülönítése fizetős szolgáltatásokra. A dokumentumokból az is kiderül, hogy a minisztérium és a tanácsadó cég a magánegészségügy fejlődését jelentős részben az állami ellátórendszer hiányosságaival magyarázta.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×