Orbán Gábor beszédében hangsúlyozta, hogy minden, amit mond, az a saját személyes véleménye, nem a Richter hivatalos álláspontja, azonban ő úgy gondolja, hogy a magyar gazdaság nem áll készen az euró bevezetésére. Szerinte sem az euróövezet, sem a Magyarországgal kibővített közösség nem tekinthető optimális valutaövezetnek.
Mint arra rámutatott, bár a makrogazdasági mutatók alapján úgy tűnhet, mintha az érintett gazdaságok üzleti ciklusai összehangoltak lennének, a gyakorlat ezt nem igazolja.
A „fake it till you make it” (tettesd, amíg sikerül) feltételezés sem vált be, hogy a közös valuta bevezetésével idővel közelebb kerülnek egymáshoz a gazdaságok,
hiszen az elmúlt 25 évben, de különösen az utóbbi hét évben sem váltak alkalmasabbá az egységes deviza használatára.
A Richter Gedeon vezérigazgatója kiemelte: a reálgazdaság rugalmassága, alkalmazkodása is hiányzik ahhoz, hogy belépjen Magyarország az eurózónába. Hozzátette, hogy az árfolyammal kapcsolatos változások viszont pozitív irányba mozdultak az utóbbi években: a konvergenciaprogramban szereplő 5-6 százalékos bérnövekedési sáv például a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb gazdasági pályát vetít előre, bár továbbra is jelentős terhet ró a vállalatokra a 2,5 százalékos inflációs cél mellett. Orbán Gábor azt is hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek árfolyam-leértékelése nem az exportőrök érdekeit szolgálta, ezért a vállalati szektornak nem hiányozna a forint folyamatos gyengítése. „Annak fog hiányozni, aki kvázi a fiskális tevékenységnek a haszonélvezője volt”
Orbán Gábor elmondta, ne azt nézzük, hogyan lehet egy optimális valutaövezetben élni, hanem hogy hogyan lehet egy nem optimális övezethez alkalmazkodni. Beszédét azzal a mondattal zárta, hogy „vezessük be az eurót, mielőtt az euró vezet be minket”.
A cikk alapjául szolgáló összeállítást Barkóczi Bence készítette.





