Infostart.hu
eur:
379.31
usd:
321.33
bux:
132705.84
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A brit parlament felvételén John Bercow, az alsóház elnöke felszólal a ház rendkívüli ülésén Londonban 2019. október 21-én. Bercow nem engedélyezte, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről szóló megállapodást a kormány szavazásra terjessze a ház elé.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament

Két újabb döntéssel szorították kisebbre Boris Johnson mozgásterét

Újabb stoptáblákat kapott a brit miniszterelnök terve hétfőn - egyet a brit parlament alsóházának elnökétől, egyet pedig egy bíróságtól az alá nem írt halasztási folyamodvány ügyében. Utóbbit ráadásul ismét "úgy döntöttek, hogy nem döntöttek" formában.

Nem engedélyezte a londoni alsóház elnöke, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodást a kormány hétfőn szavazásra terjessze a ház elé. Boris Johnson miniszterelnök hétfőn ismét megpróbálta az alsóház elé terjeszteni a brexitjóváhagyási indítványt, John Bercow házelnök azonban ezt nem engedélyezte, azzal indokkal, hogy a mostani indítvány tartalmában megegyezik a szombatival, a tervezetek ismétlődő beterjesztése érdemi változtatás nélkül viszont ellentmond a parlamenti precedensjognak.

John Bercow indoklásában arról beszélt, hogy a kormány szerint a szavazás körülményei megváltoztak, mivel a miniszterelnök már indítványozta a brexit késleltetését. Szerinte ez az érv "nem meggyőző", mivel egy folyamatról van szó, ezért a kérés "lényegében" ugyanaz, mint szombaton, és a körülmények is "lényegében" ugyanazok, aki ezért nem engedélyezi a hétfői brexitügyi szavazást.

Időközben Guy Verhofstadt, az EP brexitügyi megbízottja azt mondta újságíróknak, hogy a tárgyalócsoport azt javasolja, Strasbourgban ne szavazzanak a brexitről addig, amíg Londonban le nem zajlik a teljes ratifikálási folyamat.

Nincs döntés a törvényességről - úgy döntöttek, hogy nem döntöttek

A hétfő Skóciában sem volt eseménytelen, elhalasztotta ugyanis a polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróság a jogerős döntést arról, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök jogszerűen eleget tett-e annak a törvénynek, amely előírta számára, hogy kezdeményezze a brexit halasztását.

Johnson szombat éjjel kezdeményezte az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a jelenleg október 31-én esedékes kilépés halasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig, miután a parlament a törvényben foglalt határidőre, szombaton brit idő szerint 23 óráig nem hagyta jóvá a brexit feltételeit rögzítő megállapodást és a megállapodás nélküli brexithez sem járult hozzá, hanem egy, a ratifikációt a brexit elfogadása előtt megkövetelő törvénymódosítást fogadott el.

Johnson azonban hivatalos aláírás nélkül küldte el levelét Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, ráadásul mellékelt egy másik levelet is, amelyben közölte, hogy károsnak tartaná, ha az EU megadná a kért halasztást.

Az Edinburghban ülésező Court of Session eljáró tanácsának hétfőn kellett volna döntenie egy civil kereset alapján arról, hogy ilyen formában teljesült-e a brexit halasztását előíró törvény.

A tanácsvezető bíró a halasztás indokaként közölte: a végzés előtt meg akar győződni arról, hogy Johnson kormánya maradéktalanul, a hosszabbítási kezdeményezés elbírálásának teljesen folyamatában eleget tesz-e jogi kötelezettségeinek.

A bírói testület ezzel gyakorlatilag azt mondta ki, hogy Boris Johnsonnak el kell fogadnia, ha az Európai Unió jóváhagyja a halasztási folyamodványt, és nem tehet olyan lépést, amely a brexit tényleges halasztását akadályozná.

A végzés egyetlen lehetséges értelmezése szerint a bíróság ebben az esetben tekintené úgy, hogy a halasztást előíró törvényt a brit kormány maradéktalanul teljesítette.

Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

A Portfolio Checklist szerdai adásában Dr. Dank Magdolnával, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával a rákellenes világnap alkalmából beszélgettünk. A professzor asszonyt a legújabb terápiákról, a fiatal generációk egyre nagyobb érintettségéről, valamint arról is kérdeztük, hogy a három legtöbb halálos áldozatot követelő ráktípus esetében mire lenne szükség, hogy javulás következzen be. (A megszólalás 14:40-nél indul.) A műsor másik részében a magyar költségvetést terhelő kamatkiadásokkal foglalkoztunk, amelyek összege immár jóval meghaladja a négyezer milliárd forintot és így jelentősen hozzájárul az idén 5% felett várható deficithez. Az ide vezető útról, a következményekről kérdeztük Beke Károlyt, a Portfolio elemzőjét, aki arra is kitért, hogy mikor enyhülhet a költségvetésre ebből az irányból nehezedő nyomás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×