eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
San Lorenzo del Escorial, 2018. augusztus 21.A spanyol zászlóba burkolózik egy nő a spanyol polgárháború áldozatainak emléket állító Elesettek Völgyében, a Madridtól 40 kilométerre fekvő San Lorenzo del Escorialnál 2018. augusztus 21-én. A júniusban hivatalba lépett szocialista spanyol kormány arra készül, hogy kihantoltatja és eltávolíttatja Francisco Franco egykori spanyol diktátor földi maradványait az Elesettek Völgyében lévő katolikus bazilikából. (MTI/EPA/Mariscal)
Nyitókép: MTI/EPA/Mariscal

A spanyol szocialista kormány gyorsított eljárásban újratemeti Francót

A spanyol legfelsőbb bíróság döntése nyomán a lehető leghamarabb exhumálják és egy önkormányzati temetőbe viszik át a néhai spanyol diktátor, Francisco Franco földi maradványait. Az országot évtizedeken át vezető Franco eddig egy mauzóleumban nyugodott.

Vége a demokrácia helyreállítását követő konszenzusnak Spanyolországban - legalábbis, ami a polgárháborús vezér és későbbi diktátor, Francisco Franco nyughelyét érinti.

A tavaly júniusban hatalomra került Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) számára kiemelt cél volt, hogy fellépjen a Franco-kultusz ellen és eltávolítsa az úgynevezett Elesettek Völgyében található sírjából az egykori autokrata vezetőt.

Carment Calvo ügyvezető spanyol alelnök azt mondta, hogy a kormány a lehető leggyorsabban exhumálja Francót. “Jó hír ez a spanyol népnek, tisztelgés mindkét oldal áldozatai előtt. Együttélésünk így teljesen szabad és etikus lehet” – fogalmazott.

A kormánypárt szerint

az emlékhely – egy bazilika és egy 150 méter magas kereszt – valójában a Franco-rezsimet és az 1930-as évek brutális polgárháborújának győzteseit dicsőíti és nem az áldozatokra emlékezik.

Pedro Sanchez, a Szocialista Munkáspárt vezetője és miniszterelnök azt mondta: az újratemetés fontos lépés a háború sebeinek begyógyítására.

A diktatúra és a Franco-rezsim bukása után évtizedekig úgy tűnt, hogy a gyorsan modernizálódó Spanyolország megtalálta a megbékélés módját azzal, hogy nem túlzottan bolygatták a brutális mészárlásokkal és például a német légierő harci főpróbáit jelentő bombázásokkal tarkított polgárháború emlékeit. Ennek ellenére a Franco-hívők soha nem fogadták el teljesen a polgárháborúban nekik tulajdonított atrocitásokat.

Franco mostani elmozdítása ismét polarizálta a véleményeket – a szocialista vezér szavai ellenére az egyre inkább erősödő spanyol jobboldal rákapott a témára.

A Legfelsőbb Bíróság hat bírája egyhangúan úgy döntött: elutasítja a Franco-család kívánságát, hogy a diktátor maradványait a madridi Almundena-székesegyházba vigyék. Ehelyett egy Madrid-közeli önkormányzati temetőben hantolják újra, ahol felesége, Carmen Polo nyugszik.

Francisco Franco 1939-es polgárháborús győzelmétől egészen 1975-ig irányította Spanyolországot. Felmerülhet, hogy a kormánypárt politikai pontszerzésre akarja felhasználni az újratemetést: november 10-én újabb választásokat tartanak az országban és Franco maradványait még azelőtt át akarják vinni a másik temetőbe.

Kommentátorok szerint ha a radikális jobboldal hangosan reagál, akkor az mozgósíthatja a szocialista szavazókat. A jobboldali Vox párt vezére, Santiago Abascal máris megjegyezte egy tweetben: "Így indul a szocialista kampány, sírgyalázással, régi gyűlöletek kiásásával, a monarchia megkérdőjelezésével." Emellett azt állította, hogy csak az ő pártja tudja megvédeni a szabadságot, ironikus módon “az önkényuralommal szemben”. A szocialisták elképzelése közben az, hogy a polgárháború félmillió áldozata előtti emlékművé alakítják át az Elesettek Völgyét, ahol a harcok 34 ezer halottja nyugszik.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×