Infostart.hu
eur:
378.79
usd:
321.81
bux:
124934.29
2026. február 24. kedd Mátyás
Nyitókép: Pixabay.com

Az amerikai-orosz rakétaversenynek már a retorikája sem mindegy

Az amerikai hírszerzés szerint eddig ötből ötször vallottak kudarcot Putyin orosz elnök „csodafegyverének” kísérletei. Ennek ellenére a „korlátlan hatótávú” újfajta rakéta 2025-ben már hadrendben állhat.

Hat éven belül már képes lesz csapást mérni a nukleáris meghajtású Burevesztnyik, azaz Viharmadár vagy NATO kódnevén Skyfall orosz rakéta. Ezt állítják amerikai hírszerzési ügynökségek.

A jelentést hivatalosan nem tették közzé és arról csak az azt ismerő, névtelen források nyilatkoztak az amerikai médiának.

Az állítólagos hírszerzési anyag szerint az eddigi öt kísérletből öt végződött kudarccal.

Legutóbb augusztus 8-án, amikor egy észak-oroszországi rejtélyes robbanásban 5 tudós halt meg és melynek során megugrott a sugárszint.

Helyi polgári orvosokat is kivezényeltek a sérültek ellátására és ők bírálták a katonák titkolózását és azt, hogy szerintük betegeket sodortak veszélybe.

Az amerikai jelentés szerint az augusztusi robbanás akkor történt, amikor megpróbáltak a felszínre hozni egy a tengerfenékre süllyedt Skyfall rakétát.

Putyin orosz elnök tavaly márciusban jelentette be, hogy Oroszország több hiperszonikus fegyvert fejleszt a nukleáris meghajtású rakéta mellett, amelyet

„korlátlan hatótávolságúként”

írt le.

A Burevesztnyiket az idén egyszer valamint 2017 novembere és 2018 februárja között négyszer tesztelték. A rakéta mind a négy alkalommal lezuhant. A legtovább 22 percig volt a levegőben, de irányíthatatlanná vált. A legrövidebb repülés pedig mindössze 4 másodpercig tartott, amikor a szerkezet hét kilométer tett meg. Az amerikai hírszerzési adatok szerint nem kapcsolt be a rakéta nukleáris hajtóműve, és ezért az eszköz képtelen volt „korlátlan ideig a levegőben maradni”, pedig az orosz elnök épp ezt a képességét emelte ki.

Kommentárok szerint még akkor is, ha beindul a gyártás, az oroszok csak néhány ilyen fegyverhordozót hoznának létre, mert túl drágák és egyelőre váratnak magukra a sikeres tesztek. Az amerikaiak szerint Putyin elnök azonban eltökélte, hogy szuperfegyverbe fektet pénzt és – szerintük – ez fegyverkezési versenyhez vezet.

Közben Moszkva a törökországi Technofest fegyverkiállításon is bemutatja új generációs harci gépét, a SU-57-est, ami az amerikai F-35 vetélytársa.

Az új generációs orosz harci gépet korábbi, moszkvai látogatásán maga Recep Tayyip Erdogan is megtekintette.

Bár Törökország és az Egyesült Államok NATO-szövetségesek, növekszik közöttük az ellentét, olyannyira, hogy Washington leállította az F-35-ös lopakodó gépek szállítását. Az az érvük, hogy a törökök orosz rakétavédelmi rendszert vettek maguknak.

Erdogan még azt is megjegyezte, hogy ha nem kapnak F-35-ösöket, akkor máshol keresnek megfelelő harci gépeket.

A szupererős hajtóművel és nagyfokú irányíthatósággal felvértezett SU-57 mellett az oroszok a SU-35S modellt is megvételre kínálják Ankarának. Ezt „negyedik generációs plusz plusz” gépként írják le, mivel hasonlóképpen nagyon mozgékony és nyolc tonna fegyverzetet, bombákat és rakétákat képes a levegőbe emelni. Szeptemberben már Kína is hadrendbe állított SU-35-ösöket.

Címlapról ajánljuk
Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.

Ezt a levelet küldte Orbán Viktor António Costának, az Európai Tanács elnökének

Orbán Viktor miniszterelnök levelet küldött António Costának, az Európai Tanács elnökének, 2026. február 23-án. A levelet a kormányfő 2026. február 24-én tette közzé közösségi oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Az MNB kamatdöntő ülésére figyelnek ma a befektetők, a várakozások szerint ugyanis másfél év után újraindulhat a kamatcsökkentési ciklus Magyarországon. Bár a piaci árazások már tükrözik a kamatok esetleges csökkentését, Varga Mihály mai sajtótájékoztatója és a hazai monetáris politika jövőbeli iránya fontos üzeneteket közvetíthet a devizapiacok számára is. A kamatdöntés felé közeledve fokozatosan erősödik a hazai fizetőeszköz árfolyama: az euró jegyzése a reggeli 379,5 feletti szintről 379 alá, míg a dollár árfolyama a 322,3-as szintről 321,5 környékére mérséklődött. Délután meg is kapták a várt jelzést a piacok: az MNB közel másfél év után 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×