A brazil elnök rendelete alapján 60 napon át tilos tüzeket gyújtani az ország amazóniai térségében. Ez alól kivétel, amikor a tüzekkel a vetemény biztonságát és az őslakosok önellátó gazdálkodását támogatják. A rendelet lényege, hogy

60 napra azoktól is megvonták a tűzgyújtás jogát, akiknek ezt korábban engedélyezték.

Egyes tudósok szerint az illegális és a legális égetést is marhatenyésztők folytatják, akik bozótot és fákat lobbantanak lángra, hogy területet nyerjenek a mezőgazdasági tevékenységhez.

Kérdés, hogy a rendelet mennyire fogja majd vissza azokat, akik amúgy is törvénytelenül égetik a növényzetet,

mivel a helyi hatóságok nem tudják azt betartatni.

Környezetvédelmi aktivisták a konzervatív nézeteiről ismert Bolsonaro elnököt teszik felelőssé az illegális erdőírtásért. Az idén valóban drámai módon több tűz lobbant fel, mint az utóbbi 10 évben, miközben Bolsonaro elnöksége alatt lazítottak a környezetvédelmi előírásokon és enyhítették a potenciális büntetéseket.

Az idei 85 ezer tűzeset közel felét regisztrálták a kiterjedt amazóniai térségben. Jelentések szerint azonban

csak ezen a héten, kedden és szerdán 1600 új tűzesetet regisztráltak.

Külföldi aktivisták, celebek és politikusok - köztük Emmanuel Macron francia elnök - azzal indokolták a brazil vezetésre történő nyomásgyakorlást, hogy az amazonasi esőerdő "a világ tüdeje", azaz nemcsak a régióban, de máshol keletkezett szén-dioxidot is elnyeli, valamint, hogy a világ oxigénjének 20 százalékát termeli - bár ezzel kapcsolatban több tudós is ellentétes állásponton van.

Más aktivisták és kutatók inkább azzal érveltek, hogy az erdő pusztulása veszélybe sodorja a biodiverzitást és helyi őslakos közösségek életformáját.

Bolsonaro harcol, de enyhül

Bolsonaro - bár a nyilvánosság előtt bírálja külföldi kritikusait - valamennyire engedett: több ezer katonát és tűzoltót vezényeltek ki, és repülőgépeket is bevetnek a tüzek oltására.

A külföldi politikusokkal folytatott pengeváltások azonban folytatódtak. Macron például azzal vádolta meg, hogy hazudott neki a brazil klímapolitikáról, ő viszont ismét arra szólította fel a francia elnököt, hogy hagyjon fel a sértegetésekkel.

Bolsonaro úgy állítja be a kérdést, hogy a külvilág ki akarja kezdeni Brazília szuverenitását.

Németország és Franciaország például "meg akarta vásárolni" ezt a G7-es csoport 20 millió dolláros segélyével - mondta.

A vita megtorpedózhatja a jelentős európai-dél-amerikai kereskedelmi szerződést. Több amazóniai kormányzó viszont sürgeti, hogy Bolsonaro fogadja el a külföldi segélyt, különösen azután, hogy Norvégia és Németország leállította korábbi, 70 millió dolláros segélyprogramját.

A mérsékeltnek tartott brazil alelnök, Hamilton Mourao is megnyilvánult, azt írta egy cikkben, hogy "a mi Amazóniánk mindig brazil marad". Közben Paraguayból a térségbe repült a G7-es csoport pénzéből finanszírozott tűzoltógép - jelentette be a francia elnök.