Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Az ITV által közreadott képen a kormányzó brit Konzervatív Párt vezéri tisztségéért és egyúttal a miniszterelnöki posztért küzdő Boris Johnson egykori külügyminiszter (b) és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter a brit kereskedelmi televízió salfordi stúdiójában folytatott televíziós vitáján 2019. július 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/ITV/Matt Frost

Meglepő összeborulás az utolsó brit vitán

Háború helyett ölelkezés – így nézett ki a brit miniszterelnökjelöltek utolsó nyilvános vitája. A közönséget meglepve Boris Johnson és Jeremy Hunt például egymásra licitálva bírálta Donald Trump elnököt és egyikük sem akar a brexit után ír határgaranciát.

Brit földön hirtelen kitört a barátkozás a keményvonalas brexitpárti Boris Johnson és az annak idején a brit kilépést ellenző, de immár felvállaló Jeremy Hunt között. A távozó Theresa May miniszterelnök posztjárért versengő két politikus a Sun című bulvárlap és hasonlóan bulvárstílusú Talk Radio közös, kérdezős rendezvényén állt a közönség elé, sokszor és szélesen mosolyogva.

Hétfő késő délután a brit média liberális szárnya már beléjük döfött egy nagyot, arra utalva, hogy gyáván hallgattak Trump amerikai elnök széles körben bírált megjegyzéseiről, melyek szerint négy színes bőrű kongresszusi képviselőnő „gyűlöli az országot, elmehet, sok embernek nem fog hiányozni”.

Johnson korábbi és Hunt jelenlegi külügyminiszter azonban végül határozottan megnyilvánult. „Ha egy multikulturális ország vezetője vagy, akkor egyszerűen nem mondhatsz olyan, hogy visszaküldesz embereket oda, ahonnan jöttek. Ez a szöveg már évtizedekkel ezelőtt elavult és hála Istennek érte. Teljességgel elfogadhatatlan” – kezdte Johnson.

Hunt felesége kínai és azt mondta: mélységesen felháborítaná, ha valaki azt mondaná a gyerekeinek, hogy menjenek vissza Kínába. Ez annyira nem brit, remélem, itt soha nem történik meg ilyen” – fejtegette. Arról viszont egyikük sem ejtett szót, hogy a brexit népszavazás után a brit földön élő kelet-európaiaknak rendszeresen beszóltak így brit állampolgárok az utcán, kórházban és iskolában is.

A két brit vezető közben a brexit egyik kulcskérdésében is egyetértett: ugyan London kérte, de a konzervatív kormánypárt képviselői gyűlölik az ír határgarancia kérdését. Brüsszelben és Dublinban úgy látják, ez garantálhatja az északír békét, ők viszont úgy, hogy

az EU a hátsó ajtón át a vámunióban tartja majd a briteket és így elveszi tőlük az önálló kereskedelmi politika lehetőségét.

Az utolsó vitában a zakó nélkül, feltűrt ingujjban megjelent Hunt azzal próbált meg felzárkózni a rosszul szabott öltönyében is magabiztos Johnson mellé, hogy azt mondta: a határgarancia „halott”. Mindkét jelölt arra utalt, hogy az október végi EU-kilépési határidőig fennmaradó három hónapban újratárgyalják Brüsszellel a rendezett távozásról szóló „válási egyezményt” – annak ellenére, hogy az Európai Bizottság következő elnöke is azt mondja, ez kizárt.

A két jelöltnek kapóra jött a hagyományosan a palesztin ügy iránt nagyobb érzékenységet tanúsító ellenzéki Munkáspárt ellen a BBC Panoráma című műsorában elhangzott, antiszemitizmus vádja. Mindketten gyorsan „személyében antiszemitának” bélyegezték Jeremy Corbyn pártvezért - aki abban reménykedik, hogy a konzervatívok megosztottsága miatt előrehozott választásokat is kiírhatnak és azokat megnyerheti.

Johnson és Hunt ugyanakkor nem értett egyet a legális bevándorlás kérdésében.

Előbbi elkente a választ arról, hogy mi is csinálna, utóbbi azt ígérte, hogy csökkenti azt. A korábbiaknál jobb hangulatú vitában még el is viccelődtek egymással: Hunt pénzügyi tárcát ígért Johnsonnak a kormányában, míg Johnson riválisa brexit-eltökéltségét ünnepelve azt mondta „az optimizmus új szelét érzi”.

A brit konzervatív párttagság végső szavazása után a jövő hét után derül ki, hogy melyikük lépi át a Downing Street 10 alatti kormányfői rezidencia küszöbét. Felmérések szerint ez szinte bizonyosan Johnson lesz a maga 74 százalékos támogatottságával.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első alkalommal ismertette azt a húszpontos békekeretet, amelyről Ukrajna és az Egyesült Államok tárgyal, és amely az Oroszországgal kötendő megállapodás alapjául szolgálhat. Az elnök mielőbbi tárgyalásokat sürgetett Donald Trumppal ezeknek az ügyeknek a rendezésére - írja a Reuters hírügynökség. Oroszország és Ukrajna átfogó megnemtámadási megállapodást köt, amelynek betartását űralapú, pilóta nélküli megfigyelőrendszer ellenőrzi. Az Egyesült Államok, a NATO és az európai országok a NATO ötödik cikkelyéhez hasonló, kölcsönös védelmi garanciákat vállalnának Ukrajna felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×