Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.69
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Az ITV által közreadott képen a kormányzó brit Konzervatív Párt vezéri tisztségéért és egyúttal a miniszterelnöki posztért küzdő Boris Johnson egykori külügyminiszter (b) és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter a brit kereskedelmi televízió salfordi stúdiójában folytatott televíziós vitáján 2019. július 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/ITV/Matt Frost

Meglepő összeborulás az utolsó brit vitán

Háború helyett ölelkezés – így nézett ki a brit miniszterelnökjelöltek utolsó nyilvános vitája. A közönséget meglepve Boris Johnson és Jeremy Hunt például egymásra licitálva bírálta Donald Trump elnököt és egyikük sem akar a brexit után ír határgaranciát.

Brit földön hirtelen kitört a barátkozás a keményvonalas brexitpárti Boris Johnson és az annak idején a brit kilépést ellenző, de immár felvállaló Jeremy Hunt között. A távozó Theresa May miniszterelnök posztjárért versengő két politikus a Sun című bulvárlap és hasonlóan bulvárstílusú Talk Radio közös, kérdezős rendezvényén állt a közönség elé, sokszor és szélesen mosolyogva.

Hétfő késő délután a brit média liberális szárnya már beléjük döfött egy nagyot, arra utalva, hogy gyáván hallgattak Trump amerikai elnök széles körben bírált megjegyzéseiről, melyek szerint négy színes bőrű kongresszusi képviselőnő „gyűlöli az országot, elmehet, sok embernek nem fog hiányozni”.

Johnson korábbi és Hunt jelenlegi külügyminiszter azonban végül határozottan megnyilvánult. „Ha egy multikulturális ország vezetője vagy, akkor egyszerűen nem mondhatsz olyan, hogy visszaküldesz embereket oda, ahonnan jöttek. Ez a szöveg már évtizedekkel ezelőtt elavult és hála Istennek érte. Teljességgel elfogadhatatlan” – kezdte Johnson.

Hunt felesége kínai és azt mondta: mélységesen felháborítaná, ha valaki azt mondaná a gyerekeinek, hogy menjenek vissza Kínába. Ez annyira nem brit, remélem, itt soha nem történik meg ilyen” – fejtegette. Arról viszont egyikük sem ejtett szót, hogy a brexit népszavazás után a brit földön élő kelet-európaiaknak rendszeresen beszóltak így brit állampolgárok az utcán, kórházban és iskolában is.

A két brit vezető közben a brexit egyik kulcskérdésében is egyetértett: ugyan London kérte, de a konzervatív kormánypárt képviselői gyűlölik az ír határgarancia kérdését. Brüsszelben és Dublinban úgy látják, ez garantálhatja az északír békét, ők viszont úgy, hogy

az EU a hátsó ajtón át a vámunióban tartja majd a briteket és így elveszi tőlük az önálló kereskedelmi politika lehetőségét.

Az utolsó vitában a zakó nélkül, feltűrt ingujjban megjelent Hunt azzal próbált meg felzárkózni a rosszul szabott öltönyében is magabiztos Johnson mellé, hogy azt mondta: a határgarancia „halott”. Mindkét jelölt arra utalt, hogy az október végi EU-kilépési határidőig fennmaradó három hónapban újratárgyalják Brüsszellel a rendezett távozásról szóló „válási egyezményt” – annak ellenére, hogy az Európai Bizottság következő elnöke is azt mondja, ez kizárt.

A két jelöltnek kapóra jött a hagyományosan a palesztin ügy iránt nagyobb érzékenységet tanúsító ellenzéki Munkáspárt ellen a BBC Panoráma című műsorában elhangzott, antiszemitizmus vádja. Mindketten gyorsan „személyében antiszemitának” bélyegezték Jeremy Corbyn pártvezért - aki abban reménykedik, hogy a konzervatívok megosztottsága miatt előrehozott választásokat is kiírhatnak és azokat megnyerheti.

Johnson és Hunt ugyanakkor nem értett egyet a legális bevándorlás kérdésében.

Előbbi elkente a választ arról, hogy mi is csinálna, utóbbi azt ígérte, hogy csökkenti azt. A korábbiaknál jobb hangulatú vitában még el is viccelődtek egymással: Hunt pénzügyi tárcát ígért Johnsonnak a kormányában, míg Johnson riválisa brexit-eltökéltségét ünnepelve azt mondta „az optimizmus új szelét érzi”.

A brit konzervatív párttagság végső szavazása után a jövő hét után derül ki, hogy melyikük lépi át a Downing Street 10 alatti kormányfői rezidencia küszöbét. Felmérések szerint ez szinte bizonyosan Johnson lesz a maga 74 százalékos támogatottságával.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×