eur:
411.26
usd:
393.02
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
A kormányfői és pártelnöki tisztségért induló Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory Brexit-tábor frontembere londoni kampányrendezvényén 2019. június 12-én, öt nappal az után, hogy Theresa May távozott a kormány és a Konzervatív Párt éléről. May azért mondott le, mert nem tudott megállapodásra jutni az ellenzékkel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Boris Johnson gyorsan vált euroszkeptikussá

Nagy-Britannia következő, valószínűleg erősen euroszkeptikus miniszterelnöke sokáig nem tudta eldönteni, hol áll. Boris Johnson egy évvel a brexitkampány előtt még EU-barát levelet írt egy tory politikus özvegyének. Most azonban már nem ingadozik.

Hiába vádolják sok mindennel, lepereg róla – Boris Johnson gőzerővel menetel a brit miniszterelnöki poszt felé, és úgy tűnik, nem árt neki semmilyen leleplezés.

Törvénytelen gyerek, félrevezető ígéretek arról, hogy az EU-tól visszavett pénzből finanszírozzák majd az egészségügyet, heves veszekedés a barátnővel, aki ki akarta dobni és akinek rendőrt is hívtak a lakásához – úgy tűnik, a konzervatív párttagság sok minden megbocsát neki.

A legutóbbi – kínosnak szánt leleplezés – valószínűleg szintén nem rontja győzelmi esélyeit.

Egy most előkerült levél – amelyet egy évvel azelőtt írt, hogy kampányba kezdett volna az Európai Unióból való kilépésért, úgy tűnik, éppenséggel az EU vívmányait dicsérte.

Johnson Leon Brittan volt brit európai uniós biztosról emlékezett meg, aki 2015 januárjában hunyt el. A levelet felolvasták a biztosról szóló megemlékezésen, ahol a brit politikai elit tagjai is részt vettek. Johnson ebben az időben a konzervatív Telegraph lap brüsszeli tudósítója volt.

Az írás méltatta Brittannek az európai közös piac és az azon belüli piaci verseny védelméért tett erőfeszítéseit – miközben Nagy-Britannia most épp ezt a közös piacot készül elhagyni. „Európa-barát levélnek tűnt” – mondta Peter Guilford, a volt EU-biztos egykori szóvivője. Johnson írásában nagyra értékelte, hogy Brittan a szabadkereskedelemre és szabad piacokra, nem pedig „az állami segélyre” és „kartellekre” helyezte a hangsúlyt, és ebbe az irányba próbálta terelni az uniót.

Az 1990-es években a brit kormány gazdaságilag liberálisabb Európát akart látni, ahol lazítják a szabályozást és megnyitják az energia-, légi-, telekommunikációs és postai szolgáltatások piacát.

Újságíró kollégái szerint Johnson intellektuális és ideológiai értelemben európai volt és támogatta az elképzelést, de feldühítették annak protekcionista elemei.

„Amikor azt mondta, hogy az EU-kilépés híve, teljesen ledöbbentem”

– mesélte Guilford, aki abban az időben a rivális Times című napilapnak dolgozott.

Míg Johnson korábban a közös piac híve volt, újabban követelni kezdte, hogy töröljék el az állami tenderek odaítélését szabályozó uniós törvényeket – pedig ezek éppenséggel versenybarát előírások – emlékeztetett a Guardian című lap.

Nem ez az első példa Johnson ingadozására: a brexit népszavazás előtt úgy döntötte el, hogy melyik oldalra álljon, hogy írt két levelet, egyet az EU-tagság ellen és egyet mellette érvelve.

Közben megtartotta miniszterelnöksége utolsó beszédét a távozó Theresa May és burkoltan bírálta Johnsont. Szerinte az ilyen politikusok „abszolutisták”, „nem néznek magukba”,

mindenáron az ideológiai tisztaságra törnek és csak akkor hajlandók a kompromisszumra, amikor legyőzték őket.

Mindez valószínűleg kevéssé hatja meg Boris Johnsont. A konzervatív párttagság szavazatai alapján a jövő hét végére derül ki, hogy valóban ő lehet-e May utódja.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×