Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Nyitókép: Pixabay

Lassú internet miatt büntették Belgiumot

Büntetés jár a lassú internetért – és most ezért büntették meg Belgiumot. Az Európai Unió napi 5000 euró megfizetésére kötelezi az országot, amiért egyik régiójában a meghatározott minimumnál lassabb a hozzáférés. A kérdés azért is európai ügy, mert épp Brüsszel szenved a lassú internettől.

A rosszmájúak feltehetik a kérdést: lehet, hogy azért lassabb a brüsszeli ügyintézés, mert Belgiumnak épp ebben a régiójában túl lassú az internet? Nem biztos, hogy a világhálóhoz való hozzáférés sebessége adhatja meg a választ, de az biztos, hogy az EU történetében első ízben szabtak ki büntetést egy tagállamra egy ilyen ügyben.

Az Európai Bizottság még két éve perelte be az országot az Európai Bíróságon, mert nem valósította meg teljesen a Brüsszeli Régióban a gyors internet telepítéséről szóló, 2014-es irányelvet.

A testület döntött, és most így

naponta 5000 eurót kell fizetnie az országnak, amíg nem orvosolja a helyzetet.

Belgiumnak szerencséje van, mert a Bizottság eredetileg a büntetés 11-szeresét, közel napi 55 ezer eurós bírságot akart látni.

Az irányelv kötelezi az országot, hogy léptessen életbe egy sor döntést, amelyek 30 százalékkal csökkentik a szélessávú internet telepítési költségeit. Például a drága útépítések és párhuzamos hálózatok helyett a már létező állami és magánhálózatok kapacitásait kell kihasználnia.

De miért is alakult ki a helyzet? Mert a brüsszeli régió regionális hatóságai a bíróság szerint nem hajlandók módosítani a törvényi rendelkezéseket, azzal az indokkal, hogy az a belga szövetségi hatóságok feladata.

A Bizottság hasonló indokkal pert indított Horvátország és Szlovákia ellen is.

Belgium tavaly a 23. helyen állt az internetsebesség világrangsorában, de idén drámaian rontott helyezésén és a 32. helyre csúszott vissza. Az átlag vonalas letöltési sebesség 71 Mbit/másodperc volt, bár az egyik belga szolgáltató ennek háromszorosát produkálta.

A világelső jelenleg Tajvan, 85 megabittel, maga mögé utasítva Szingapúrt. A leglassabb internetet pedig a háború sújtotta Jemen produkálta, sokkoló 0,4 Mbit-es sebességgel.

A belgák helyezése ellenére Európa nem panaszkodhat: az 50 leggyorsabb internettel rendelkező országból 38 európai. Őket követi 10 ázsiai és óceániai és két észak-amerikai állam.

Érdekes módon a világ 141 országában mindössze 10 Mbit-es az átlagsebesség – a brit távközlési hatóság szerint ez a minimum, ami egy család vagy egy kisvállalkozás számára szükséges. A jó hír azonban az, hogy tavalyhoz képest 20 százalékkal emelkedett világszerte az átlagsebesség.

Visszatérve Európához, a leggyorsabb hozzáférést jelenleg a Nagy-Britanniához tartozó Jersey-sziget nyújtja 67 Mbit-tel, a második helyen Svédország áll 55 Mbit-tel. Magyarország a tavalyi 9. helyről idén a 20.-ra csúszott a maga 31 Mbit-es átlagsebességével a Cable összehasonlító oldal rangsora szerint.

Címlapról ajánljuk
Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Részletesen beszélt az egykori műrepülő-szupersztár arról, mit csinált állambiztonsági kérésre a nyolcvanas évek derekától, a vele interjút készítő szakíró pedig az InfoRádióban arról számolt be, kerülnek még elő nagy nevek az autó-motorsport világából, de méltósággal kell kezelni az információkat.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Jöhet itthon is a DSR és P2X? Nem gond, ha nem érted, majd mi elmagyarázzuk!

Jöhet itthon is a DSR és P2X? Nem gond, ha nem érted, majd mi elmagyarázzuk!

Elkészült az első magyar Nemzeti Rugalmassági Jelentés, amely a hazai villamosenergia-rendszer rugalmassági igényeit és a rugalmasság kiaknázása előtt álló lehetséges piaci akadályokat elemzi. E szerint a rendszer közép- és hosszú távú rugalmasságában nincs strukturális jellegű hiány a hagyományos gáz- és olajtüzelésű erőművi portfólió és az ipari akkumulátoros villamosenergia-tárolók várt terjedése mellett, a fogyasztói igény növekedését lekövető rugalmasság kielégítése azonban kockázatos lehet a reggeli és esti csúcsban, a naperőművi termelés kiesése esetén pedig akár a napközbeni órákban is. A Mavir vezetésével készült jelentés fontos üzenete, hogy a jogszabályi és szabályzati környezet felülvizsgálata és módosítása is szükséges a rugalmassági potenciál teljes kiaknázásához, ahogyan a fogyasztók ösztönzöttségének megteremtése is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×