Infostart.hu
eur:
388.67
usd:
336.84
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Párizs, 2018. március 16.Emmanuel Macron francia elnök fogadja Angela Merkel német kancellárt a párizsi államfői rezidencia, az Elysée-palota kapujában 2018. március 16-án. Új kormányának megalakulása óta ez Merkel első külföldi utazása. (MTI/EPA/Etienne Laurent)
Nyitókép: ETIENNE LAURENT

Kínosak a németeknek Macron ígéretei

A francia államfő egy héttel ezelőtt mondott tévébeszédében a minimálbér 100 eurós emelését jelentette be, és arra hívta fel a magáncégeket, hogy erejükhöz mérten adjanak fizetésemelést és év végi prémiumot a szerény fizetési kategóriába tartozó dolgozóiknak.

Olaf Scholz német pénzügyminiszter nem nyilatkozott ugyan a valutaegységet alkotó országokra vonatkozó előírások semmibevételéről, de az egyik legtekintélyesebb gazdaságkutató központ, a müncheni IFO Intézet igazgatója, Clemens Fuest elítélte Emmanuel Macron múlt hétfőn tett nagyvonalú engedményeit. Az elnök minimálbér emelésére tett ígérete aligha fogja tompítani a társadalmi feszültséget, mert - mint Clemens Fuest kifejtette -

Franciaországban a minimálbér már annyira magas, hogy a munkaadók - a komoly anyagi megterheléstől tartva - többször is meggondolják új alkalmazottak felvételét,

és ez igencsak korlátozza a pályakezdők elhelyezkedésének esélyeit.

Az IFO Intézet igazgatója szerint Franciaországban a 35 órás munkahét után a minimálbér máris csaknem eléri az 1500 eurót, amit most Emmanuel Macron bejelentése nyomán az állam még 100 euróval ki is fog egészíteni. Clemens Fuest kifogásolta azt is, hogy a havonta 3600 eurónál alacsonyabb fizetésből élő alkalmazottak már ez év végén adómentes prémiumban részesüljenek, ami - a német közgazdász szerint - számos kisvállalkozást a tönk szélére sodor, de legalábbis nehéz helyzetbe hoz. A munkavállalók számára kilátásba helyezett adókönnyítésnek több szempontból is van hátrányos vetülete, mert ezzel

Emmanuel Macron közvetve túlórázásra ösztönzi a dolgozókat,

egyúttal viszont csökkenti a felvételre váró állásnélküliek kilátásait, és ez halmozottan hátrányosan érinti az adóbevételeket.

Fuest bírálata megegyezik az Európai Bizottság kifogásaival, ugyanis Brüsszelben a valutaegységet alkotó országok kormányait ismételten az euró bevezetésekor előírt szabályok maradéktalan betartására szólították fel, de eddig lényegében csak az olasz, a belga, a portugál, a szlovén és a spanyol kormánnyal szemben hangzott el komolyabb fenyegetés, Párizs - noha korábban is évről évre túllépte az állami költségvetés hiányának felső határát rögzítő előírást - legfeljebb dorgálásban részesült.

Az erre magyarázatot váró tudósítóknak Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke röviden csak annyit mondott, hogy "mert Franciaországról van szó".

Alighanem ezzel áll összhangban, hogy Berlinben sem a pénzügyminiszter, hanem csupán a nemzetközi tekintéllyel rendelkező müncheni gazdaságkutató intézet igazgatója bírálta a francia elnök egy héttel ezelőtt tett engedményeit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×