Infostart.hu
eur:
359.13
usd:
309
bux:
130632.44
2026. május 21. csütörtök Konstantin
Párizs, 2018. március 16.Emmanuel Macron francia elnök fogadja Angela Merkel német kancellárt a párizsi államfői rezidencia, az Elysée-palota kapujában 2018. március 16-án. Új kormányának megalakulása óta ez Merkel első külföldi utazása. (MTI/EPA/Etienne Laurent)
Nyitókép: ETIENNE LAURENT

Kínosak a németeknek Macron ígéretei

A francia államfő egy héttel ezelőtt mondott tévébeszédében a minimálbér 100 eurós emelését jelentette be, és arra hívta fel a magáncégeket, hogy erejükhöz mérten adjanak fizetésemelést és év végi prémiumot a szerény fizetési kategóriába tartozó dolgozóiknak.

Olaf Scholz német pénzügyminiszter nem nyilatkozott ugyan a valutaegységet alkotó országokra vonatkozó előírások semmibevételéről, de az egyik legtekintélyesebb gazdaságkutató központ, a müncheni IFO Intézet igazgatója, Clemens Fuest elítélte Emmanuel Macron múlt hétfőn tett nagyvonalú engedményeit. Az elnök minimálbér emelésére tett ígérete aligha fogja tompítani a társadalmi feszültséget, mert - mint Clemens Fuest kifejtette -

Franciaországban a minimálbér már annyira magas, hogy a munkaadók - a komoly anyagi megterheléstől tartva - többször is meggondolják új alkalmazottak felvételét,

és ez igencsak korlátozza a pályakezdők elhelyezkedésének esélyeit.

Az IFO Intézet igazgatója szerint Franciaországban a 35 órás munkahét után a minimálbér máris csaknem eléri az 1500 eurót, amit most Emmanuel Macron bejelentése nyomán az állam még 100 euróval ki is fog egészíteni. Clemens Fuest kifogásolta azt is, hogy a havonta 3600 eurónál alacsonyabb fizetésből élő alkalmazottak már ez év végén adómentes prémiumban részesüljenek, ami - a német közgazdász szerint - számos kisvállalkozást a tönk szélére sodor, de legalábbis nehéz helyzetbe hoz. A munkavállalók számára kilátásba helyezett adókönnyítésnek több szempontból is van hátrányos vetülete, mert ezzel

Emmanuel Macron közvetve túlórázásra ösztönzi a dolgozókat,

egyúttal viszont csökkenti a felvételre váró állásnélküliek kilátásait, és ez halmozottan hátrányosan érinti az adóbevételeket.

Fuest bírálata megegyezik az Európai Bizottság kifogásaival, ugyanis Brüsszelben a valutaegységet alkotó országok kormányait ismételten az euró bevezetésekor előírt szabályok maradéktalan betartására szólították fel, de eddig lényegében csak az olasz, a belga, a portugál, a szlovén és a spanyol kormánnyal szemben hangzott el komolyabb fenyegetés, Párizs - noha korábban is évről évre túllépte az állami költségvetés hiányának felső határát rögzítő előírást - legfeljebb dorgálásban részesült.

Az erre magyarázatot váró tudósítóknak Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke röviden csak annyit mondott, hogy "mert Franciaországról van szó".

Alighanem ezzel áll összhangban, hogy Berlinben sem a pénzügyminiszter, hanem csupán a nemzetközi tekintéllyel rendelkező müncheni gazdaságkutató intézet igazgatója bírálta a francia elnök egy héttel ezelőtt tett engedményeit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×