Infostart.hu
eur:
353.47
usd:
305.49
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő
Párizs, 2018. március 16.Emmanuel Macron francia elnök fogadja Angela Merkel német kancellárt a párizsi államfői rezidencia, az Elysée-palota kapujában 2018. március 16-án. Új kormányának megalakulása óta ez Merkel első külföldi utazása. (MTI/EPA/Etienne Laurent)
Nyitókép: ETIENNE LAURENT

Kínosak a németeknek Macron ígéretei

A francia államfő egy héttel ezelőtt mondott tévébeszédében a minimálbér 100 eurós emelését jelentette be, és arra hívta fel a magáncégeket, hogy erejükhöz mérten adjanak fizetésemelést és év végi prémiumot a szerény fizetési kategóriába tartozó dolgozóiknak.

Olaf Scholz német pénzügyminiszter nem nyilatkozott ugyan a valutaegységet alkotó országokra vonatkozó előírások semmibevételéről, de az egyik legtekintélyesebb gazdaságkutató központ, a müncheni IFO Intézet igazgatója, Clemens Fuest elítélte Emmanuel Macron múlt hétfőn tett nagyvonalú engedményeit. Az elnök minimálbér emelésére tett ígérete aligha fogja tompítani a társadalmi feszültséget, mert - mint Clemens Fuest kifejtette -

Franciaországban a minimálbér már annyira magas, hogy a munkaadók - a komoly anyagi megterheléstől tartva - többször is meggondolják új alkalmazottak felvételét,

és ez igencsak korlátozza a pályakezdők elhelyezkedésének esélyeit.

Az IFO Intézet igazgatója szerint Franciaországban a 35 órás munkahét után a minimálbér máris csaknem eléri az 1500 eurót, amit most Emmanuel Macron bejelentése nyomán az állam még 100 euróval ki is fog egészíteni. Clemens Fuest kifogásolta azt is, hogy a havonta 3600 eurónál alacsonyabb fizetésből élő alkalmazottak már ez év végén adómentes prémiumban részesüljenek, ami - a német közgazdász szerint - számos kisvállalkozást a tönk szélére sodor, de legalábbis nehéz helyzetbe hoz. A munkavállalók számára kilátásba helyezett adókönnyítésnek több szempontból is van hátrányos vetülete, mert ezzel

Emmanuel Macron közvetve túlórázásra ösztönzi a dolgozókat,

egyúttal viszont csökkenti a felvételre váró állásnélküliek kilátásait, és ez halmozottan hátrányosan érinti az adóbevételeket.

Fuest bírálata megegyezik az Európai Bizottság kifogásaival, ugyanis Brüsszelben a valutaegységet alkotó országok kormányait ismételten az euró bevezetésekor előírt szabályok maradéktalan betartására szólították fel, de eddig lényegében csak az olasz, a belga, a portugál, a szlovén és a spanyol kormánnyal szemben hangzott el komolyabb fenyegetés, Párizs - noha korábban is évről évre túllépte az állami költségvetés hiányának felső határát rögzítő előírást - legfeljebb dorgálásban részesült.

Az erre magyarázatot váró tudósítóknak Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke röviden csak annyit mondott, hogy "mert Franciaországról van szó".

Alighanem ezzel áll összhangban, hogy Berlinben sem a pénzügyminiszter, hanem csupán a nemzetközi tekintéllyel rendelkező müncheni gazdaságkutató intézet igazgatója bírálta a francia elnök egy héttel ezelőtt tett engedményeit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Emelkedő GDP-t, enyhén emelkedő inflációt és a jelenlegi szint körüli erős forintot vár az idei és jövő évre az MBH Bank – ez derült ki a pénzintézet negyedéves makrogazdasági elemzéséből. Az InfoRádió Árokszállási Zoltánt, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetőjét kérdezte.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Tavaly év végére mintegy 1900 milliárd forintra nőtt az alapítványi egyetemek nettó vagyona a Portfolio gyűjtése szerint, így hatalmas érték kerülhet újra állami kézbe, ha az ezeket a felsőoktatási intézményeket fenntartó kekvákat megszüntetik. Az azonban nehezen elképzelhető, hogy egy tollvonással mindent visszavenne a kormány: valószínűleg aprólékos mérlegelés jön, hogy mi legyen az egyetemek és a vagyon sorsa. A kiszervezett vagyonelemek listája meglehetősen hosszú, és olyan, elsőre meglepő elemek is szerepelnek benne, mint például a győri reptér vagy a gödöllői kastély.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×