eur:
409.29
usd:
374.36
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Theresa May brit miniszterelnök a Brexit ügyében tartandó rendkívüli kabinetülésre indul a londoni kormányfői rezidenciáról, a Downing Street 10-ből 2018. november 14-én. Az ülésen a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás szövegtervezetét vitatják meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

May megnyert egy csatát, most a parlamentet győzködheti a brexit-alkuról

A brit kormány a tervezettnél hosszabb vita után jóváhagyta az uniós tagságot megszüntető egyezmény tervezetét. Theresa May miniszterelnök ellenfelei azonnal bírálták a hírt, mert szerintük az alku továbbra is az Európai Unióhoz köti majd Nagy-Britanniát.

Egy csatát megnyert Theresa May – az össztűz alá került brit miniszterelnöknek sikerült ráncba szednie kabinetjét, és keresztülbokszolnia a Brüsszellel kötött „válási egyezmény” vázlatát, amely azt írja le, hogy Nagy-Britannia hogyan lép ki jövő tavasszal az unióból.

May az este megivott egy pohár bort, majd a kormányfői rezidencia elé kiállva azt mondta: ez az alku a legjobb hazájának, mert megvalósítja azt, amire az emberek két éve szavaztak. Az alternatíva a megállapodás nélküli, kaotikus kilépés, vagy az, hogy elmarad a brexit.

A rendkívüli londoni kormányülés a tervezett két óra helyett öt órán át tartott,

és kiszivárgott hírek szerint 10-11 miniszter is támadta egyik vagy másik oldalról a közel 600 oldalas brexit-tervezetet.

Az anyagban egyaránt megtalálhatók a brit földön élő uniós polgárokat védő jogi garanciák és az, hogy Nagy-Britannia és Írország – vagyis szigetország és az Európai Unió egyetlen szárazföldi határa – a brexit után évekkel is szabadon átjárható lesz. Figyelemre méltó módon az erről szóló garanciát London nem rúghatja fel egyoldalúan. Ez az a pont, amit „kemény brexit” hívei a leginkább támadnak, mivel úgy érzik, hogy az EU tovább diktálhat az országnak – egy időre ugyanis fennmarad az EU-val fenntartott vámunió, sőt, Észak-Írország gyakorlatilag meghatározatlan időre a közös piac része marad.

Szerdán már felmerült, hogy a keményvonalas toryk akár bizalmi indítványt nyújthatnak be May ellen.

Ha ennek nyomán elveszítené pártvezéri posztját, akkor bukná a miniszterelnökséget is. Ezt vagy az követné, hogy a konzervatívok gyorsan egy új vezetőt és kormányfőt találnának, vagy a politikai válság miatt előrehozott választások következnének.

Az alkut a másik oldalról támadó ellenzéki Munkáspárt éppen erre játszik – mivel esélyes a választási győzelemre, sikere esetén újratárgyalná Brüsszellel a brexitet, vagy akár le is állítaná azt.

A brit kormány által támogatott alku része, hogy a brexit márciusi dátuma után 21 hónapos átmeneti időszak indul, amikor Nagy-Britanniában még az uniós jog az érvényes, de az ország már nem szavazhat Brüsszelben.

Kérdés, hogy az elégedetlenkedő, de szerdán még igent mondó brit miniszterek közül hányan mondanak le a következő napokban.

Theresa May csütörtökön már a parlamentben folytatja kampányát, hogy megdolgozza a szkeptikus képviselőket az egyezményről hetek múlva tervezett voks előtt.

Brüsszelben közben Michel Barnier főtárgyaló üdvözölte a brit kormány döntését – a BBC-nek név nélkül nyilatkozó illetékesek viszont azt mondták: semmi sincs még lejátszva, bármikor borulhat az alku.

Címlapról ajánljuk
Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Az elnökválasztás után – a pénzpiaci elemzői vélemények szerint – a mostaninál magasabb inflációs környezet jöhet az Egyesült Államokban, ami lecsapódhat a devizapiacokon is. Főleg, ha az amerikai elnökválasztás után elindul egy erőteljes kereskedelmi háború a világban – mondta az InfoRádióban Nagy Viktor, a Portfolio vezető elemzője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×