Infostart.hu
eur:
390.94
usd:
339.65
bux:
121638.31
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Theresa May brit miniszterelnök a Brexit ügyében tartandó rendkívüli kabinetülésre indul a londoni kormányfői rezidenciáról, a Downing Street 10-ből 2018. november 14-én. Az ülésen a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás szövegtervezetét vitatják meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

May megnyert egy csatát, most a parlamentet győzködheti a brexit-alkuról

A brit kormány a tervezettnél hosszabb vita után jóváhagyta az uniós tagságot megszüntető egyezmény tervezetét. Theresa May miniszterelnök ellenfelei azonnal bírálták a hírt, mert szerintük az alku továbbra is az Európai Unióhoz köti majd Nagy-Britanniát.

Egy csatát megnyert Theresa May – az össztűz alá került brit miniszterelnöknek sikerült ráncba szednie kabinetjét, és keresztülbokszolnia a Brüsszellel kötött „válási egyezmény” vázlatát, amely azt írja le, hogy Nagy-Britannia hogyan lép ki jövő tavasszal az unióból.

May az este megivott egy pohár bort, majd a kormányfői rezidencia elé kiállva azt mondta: ez az alku a legjobb hazájának, mert megvalósítja azt, amire az emberek két éve szavaztak. Az alternatíva a megállapodás nélküli, kaotikus kilépés, vagy az, hogy elmarad a brexit.

A rendkívüli londoni kormányülés a tervezett két óra helyett öt órán át tartott,

és kiszivárgott hírek szerint 10-11 miniszter is támadta egyik vagy másik oldalról a közel 600 oldalas brexit-tervezetet.

Az anyagban egyaránt megtalálhatók a brit földön élő uniós polgárokat védő jogi garanciák és az, hogy Nagy-Britannia és Írország – vagyis szigetország és az Európai Unió egyetlen szárazföldi határa – a brexit után évekkel is szabadon átjárható lesz. Figyelemre méltó módon az erről szóló garanciát London nem rúghatja fel egyoldalúan. Ez az a pont, amit „kemény brexit” hívei a leginkább támadnak, mivel úgy érzik, hogy az EU tovább diktálhat az országnak – egy időre ugyanis fennmarad az EU-val fenntartott vámunió, sőt, Észak-Írország gyakorlatilag meghatározatlan időre a közös piac része marad.

Szerdán már felmerült, hogy a keményvonalas toryk akár bizalmi indítványt nyújthatnak be May ellen.

Ha ennek nyomán elveszítené pártvezéri posztját, akkor bukná a miniszterelnökséget is. Ezt vagy az követné, hogy a konzervatívok gyorsan egy új vezetőt és kormányfőt találnának, vagy a politikai válság miatt előrehozott választások következnének.

Az alkut a másik oldalról támadó ellenzéki Munkáspárt éppen erre játszik – mivel esélyes a választási győzelemre, sikere esetén újratárgyalná Brüsszellel a brexitet, vagy akár le is állítaná azt.

A brit kormány által támogatott alku része, hogy a brexit márciusi dátuma után 21 hónapos átmeneti időszak indul, amikor Nagy-Britanniában még az uniós jog az érvényes, de az ország már nem szavazhat Brüsszelben.

Kérdés, hogy az elégedetlenkedő, de szerdán még igent mondó brit miniszterek közül hányan mondanak le a következő napokban.

Theresa May csütörtökön már a parlamentben folytatja kampányát, hogy megdolgozza a szkeptikus képviselőket az egyezményről hetek múlva tervezett voks előtt.

Brüsszelben közben Michel Barnier főtárgyaló üdvözölte a brit kormány döntését – a BBC-nek név nélkül nyilatkozó illetékesek viszont azt mondták: semmi sincs még lejátszva, bármikor borulhat az alku.

Címlapról ajánljuk
Sajtóhír: Moszkvában lehet a sebesült ajatollah

Sajtóhír: Moszkvában lehet a sebesült ajatollah

Tovább terjednek a találgatások az új iráni legfelsőbb vezető sorsáról és egészségi állapotáról. Egyes hírek szerint Modzstaba Hameneit az orosz fővárosba szállították kezelésre. Közben felpörgött egy újabb összeesküvés-elmélet.

Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Kérdeztük arról is, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és ha igen, mi jöhet utána.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Vihar előtti csend a tőzsdéken

Vihar előtti csend a tőzsdéken

A befektetői hangulatot továbbra is a közel-keleti feszültségek és az olajár volatilitása határozza meg. Hétfőn az olaj ára mérséklődött, miután sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok hamarosan nemzetközi koalíciót jelenthet be a Hormuzi-szoros hajóforgalmának védelmére, és az amerikai pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy Washington átengedi az iráni olajszállító tankereket a szoroson. Az éjszaka folyamán ugyanakkor ismét emelkedett az olajár, mivel a piac továbbra sem lát tisztán a szállítási útvonalak biztonságát illetően. Közben a figyelem a jegybankokra is átterelődik: kedden kezdődik a Fed kétnapos kamatdöntő ülése, és bár Donald Trump régóta kamatcsökkentést sürget, a piaci szereplők az iráni háború okozta bizonytalanság miatt inkább kivárásra számítanak a szerdai döntésnél. Ami a tőzsdéket illeti, Ázsiában többnyire emelkedtek a piacok, Európában viszont iránykeresés jöhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×