Infostart.hu
eur:
385.59
usd:
332.62
bux:
121946.09
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay

Sok független jelölt akar polgármester lenni Szlovákiában

Magas a független jelöltek száma a szombati szlovákiai helyhatósági választásokon. Szakértők szerint mindez jól tükrözi a nyilvánosság politikához való hozzáállását. A választások előtti 48 órás kampánycsend csütörtök reggel lépett érvénybe.

A helyhatósági választásokat november 10-én, szombaton rendezik 6021 választói körzetben. Összesen 2926 településen voksolhatnak a választópolgárok a jelöltekre, megközelítőleg négymillió szavazásra jogosult személy vehet részt a választásokon.

A parlamenti ellenzéki pártok kerülték a kormánypártokkal kötendő koalíciókat, de a két szlovákiai magyar párt, a Híd és a parlamenten kívüli Magyar Közösség Pártja is csak kevés településen fogott össze.

Mindössze 27 községben vannak közös jelöltjeik, javarészt a Dunaszerdahelyi és a Rimaszombati járásban. Polgármesterjelöltjeik nagyrészt önállóan vágnak neki a választásoknak: a Híd 243, az MKP 209 településen indított saját jelöltet. A régiókban továbbra is nagyon erősnek tűnik a Robert Fico exkormányfő vezette Smer, önállóan indulnak a jelöltjeik közel ezer településen.

Szembetűnő viszont, hogy sokan a pártszíneket levetkőzve, függetlenül próbálják elnyerni a választók bizalmát. Nagyszombatban négy éve vagy harminc, idén már mintegy hatvan független jelölt indul a választásokon. Nyitrán négy éve negyven, idén több mint ötven a független jelöltek száma. Mária Kočnerová politológus szerint a nyilvánosság beleunt a politikai botrányokba, a jelöltek ezért új utakon próbálnak választói támogatást szerezni. „Inkább voksolnak az emberek olyan jelöltre, akit személyesen ismernek, látják munkáját és ellenőrizhetik őt, így a jelölteknek nincs szükségük párttámogatásra“ – fogalmazott.

A választásokon való részvételt Andrej Kiska köztársasági elnök is fontosnak tartja. Megjegyezte, hogy bizonyos értelemben egyedülálló helyi önkormányzati választások előtt áll az ország, lévén

ez az első alkalom, hogy a választópolgárok a szavazóurnákhoz járulhatnak a Ján Kuciak oknyomozó újságíró február végi meggyilkolását követően, amely esemény az egész országot megrendítette.

„Nem szavazni egyet jelent azzal, hogy átadjuk a városunkkal, községünkkel kapcsolatos döntés jogát másoknak“ – fogalmazott Andrej Kiska.

A választások előtti 48 órás kampánycsend csütörtök reggel hét órától van érvényben. A kampánycsend a médiára is vonatkozik, amely a törvény értelmében nem közölhet információkat a polgármester- és képviselőjelöltekről. A választásokat megelőző 14 napban már a választásokkal kapcsolatos felmérések közzététele is tilos volt.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×