Infostart.hu
eur:
388.24
usd:
336.19
bux:
0
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Kirchdorf am Inn, 2018. július 18.Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök felkeres egy ellenörző állomást a német-osztrák határ bajor oldalán, Kirchdorf am Innben 2018. július 18-án. A bajor határrendőrséget 2018-ban állították fel, hogy a német szövetségi rendőrséggel karöltve bűnözőket keressen a tartomány határtérségében. (MTI/EPA/Andreas Schaad)
Nyitókép: MTI/EPA/Andreas Schaad

A Keresztényszociális Unió élén is váltás jöhet Németországban?

Három héttel a bajorországi parlamenti választás után hétfőn tartja alakuló ülését az új törvényhozás és holnap ismét a tartomány miniszterelnökévé választja Markus Södert, miután október 14-én az ő pártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) kapta a legtöbb szavazatot és így az alkotmány értelmében a jogot az új kormány megalakítására.

A Keresztényszociális Unió eddig egyedül vezette Bajorország ügyeit, azonban három héttel ezelőtt a 205 tagú parlamentben csak 85 mandátumot tudott megszerezni, így koalíciós partner bevonására kényszerült. Erre Markus Söder számára a 27 mandátummal rendelkező Szabad Választók Pártja tűnt a legalkalmasabbnak.

A két konzervatív párt között szinte zökkenőmentesen folyt a tárgyalás, így Markus Söder új kormánya már most kedden megkezdheti munkáját.

Az 1978-ban alapított Szabad Választók Pártja a közvetlen demokrácia megvalósítását írta zászlajára, ezen belül fellép a családok, valamint a környezet fokozottabb védelmében, ideértve a belső biztonság erősítését is, elveti az egészségügyi ellátás privatizálását, az óvodáktól az egyetemi oktatásig jobb támogatást ígér a hátrányos helyzetűek számára. Továbbá mindenkinek hozzáférhetővé akarja tenni az internetet, valamint állami beruházásokkal akarja fejleszteni a vidék gazdaságát.

Mivel ez a pártprogram nem áll ellentétben a Keresztényszociális Unió, a CSU terveivel, így Markus Söder kormányalakításra feljogosított eddig miniszterelnök már a választás napján a Szabad Választók Pártja mellett tette le a garast. A jelek szerint nem is csalódott, mert a párt élén álló Hubert Aiwangerrel hamarosan dűlőre jutott három minisztérium, így a művelődési, a környezetvédelmi valamint a gazdasági tárca átadása ellenében.

Hubert Aiwanger elérte azt is, hogy több évre felfüggesztik a müncheni nemzetközi repülőtér további kiépítését, a gyermekek után járó segély összegét pedig felemelik. Ennek ellenében a koalíciós partner továbbra is támogatja a Keresztényszociális Unió eddigi irányvonalát, amely – kiváltképpen a menekültkérdés megítélésében – alaposan eltér a berlini nagykoalíció irányvonalától.

Markus Söder régi és egyben új miniszterelnök azonban utalt arra is, hogy pártja népszerűségének erősítése érdekében helyesnek tartaná, ha ismét egyazon személy vezetné mind a bajor kormányt, mind pedig a Kersztényszociális Uniót, amelynek élén még Horst Seehofer belügyminiszter áll. A kijelentésből elemzők arra következtetnek, hogy küszöbön áll a személycsere a Keresztényszociális Unió, a CSU élén.

Új személy várható a berlini kormányban szintén résztvevő Kereszténydemokrata Unió, a CDU élén is, miután Angela Merkel kancellár nemrég bejelentette, hogy a decemberi pártkongresszuson nem fog pályázni az elnöki tisztségre. A Bild am Sonntag cimü újság felmérése szerint a németek 38 százaléka, a kereszténypárti választóknak pedig közel fele, szívesen látná a konzervatív beállítottságú Friedrich Merzet, a Kereszténydemokrata Unió, a CDU, élén. Merz a kereszténypártok parlamenti frakcióvezetője volt, de tisztségét közel egy évtizeddel ezelőtt kénytelen volt átadni Angela Merkelnek, így jól értesült források szerint fenntartással viszonyulnak egymás iránt.

A második helyen Annegret Kramp-Karrenbauer főtitkár áll, akit a távozó pártelnök, Angela Merkel szövetségeseként tartanak számon, míg a harmadik helyre a kancellár menekültpolitikáját ellenző Jens Spahn egészségügyi miniszter került. A Kereszténydemokrata Unió új elnökét a párt december 7-én kezdődő hamburgi kongresszusán a jelen lévő 1001 küldött titkos szavazással választja meg. A jelöltek számára a következő hetekben regionális konferenciákon és párton belüli szervezetek tanácskozásain nyílik lehetőség programjukat bemutatására.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ali Laridzsáni halála Iránban fontosabb lehet, mint Ali Hamenei ajatollah megölése

Ali Laridzsáni halála Iránban fontosabb lehet, mint Ali Hamenei ajatollah megölése

Izrael azt állítja: megölte Irán biztonsági főnökét, aki gyakorlatilag az ország de facto vezetője volt. Irán megerősítette a halál tényét. A veterán Ali Laridzsani élete során több posztot is betöltött az államgépezetben és diplomataként is dolgozott. Elemzők szerint halála jelentősebb hatású, mint Hamenei ajatollah likvidálása.

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×