Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) kezet fog Menyhárt Józseffel, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnökével tárgyalásuk előtt a párt pozsonyi székházában
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Ipoly-hidak, Miskolc-Kassa gyorsforgalmi, sztráda Pozsonyig - új kapcsok Szlovákiával

Új infrastrukturális beruházásokról tájékoztatott Pozsonyban a magyar külügyminiszter.

A Magyar Közösség Pártjának pozsonyi székházába látogatott el szerdán Szijjártó Péter külügyminiszter, ahol kilenc új infrastrukturális beruházásról tájékoztatott.

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke a Szijjártó Péterrel való találkozása után úgy fogalmazott, az MKP továbbra is stratégiai partnerként tekint a magyar kormányra. "Számos olyan ügyet vettünk át, és gondoltunk végig, amelyek már a korábbiakban elkezdődtek. Ez részint a Baross-tervhez, másrészt a kárpát-medencei óvodaprogramhoz, de mindenképpen a felvidéki magyarság tovább gondolásához, eredményességéhez kapcsolódott" - szögezte le Menyhárt József.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az Európai Unió jövőjét érintő kérdésekben nagyon nagy az egyetértés Pozsony és Budapest között, s rámutatott, hogy

Szlovákia 13 európai parlamenti képviselője közül 10-en nem szavazták meg a Sargentini-jelentést.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter azt is elmondta, ismét jó hírekről tud beszámolni a két ország együttműködése tekintetében.

"2023-mal bezárólag kilenc infrastrukturális beruházást fogunk átadni. 2020-ban már lehet használni majd az új komáromi hidat.

2020-ra elérjük azt, hogy Budapest és Pozsony között végig autópályán lehet majd közlekedni, és 2022-re végre elérjük azt is, hogy Miskolc és Kassa között is végig gyorsforgalmi úton lehessen haladni"

- tájékoztatott a külügyminiszter.

Elmondta még,

három új Ipoly-hidat építenek,

melyek megépítéséhez európai uniós forrást kaptak. Hozzátette, hogy a terveknek megfelelően halad a két ország közötti magasfeszültségű távvezeték-hálózat összekötése is. "Sajóivánkánál és Gönyűnél kötjük össze a két ország magas feszültségű távvezeték hálózatait, ezeket a munkákat is 2020-ra be fogjuk fejezni" - vázolta a tárcavezető. A visegrádi országok fővárosait összekötni hivatott gyorsvasúti fejlesztések előkészítő munkájáról is szólt. Megjegyezte, hogy hamarosan létrejön az a négyoldalú munkacsoport, amelynek létrehozásáról a Tátrában már megállapodtak a V4-ek közlekedési tárcavezetői.

A külgazdasági miniszter sikeresnek nevezte a magyar kormány által kezdeményezett felvidéki gazdaságfejlesztési program első fázisát.

"1521 pályázó nyert támogatást, magyarok és szlovákok egyaránt.

A felvidéki gazdaságfejlesztési programot folytatjuk. Az elkövetkező időszakban új pályázatokkal fogunk jelentkezni, a kormány az ehhez szükséges pénzügyi forrást jóváhagyta, és azon leszünk, hogy a szlovák kormánnyal időről időre elő tudjunk venni olyan kérdéseket is, amelyek érzékenyek, amelyek nehezek és amelyek megoldása még tovább javítja majd az itteni magyar nemzeti közösség életét és ezen keresztül a magyar-szlovák kapcsolatokat" - mondta Szijjártó Péter.

Szijártó Péter arról is beszélt, hogy

a magyar kormány figyelemmel kíséri a Magyar Közösség Pártja felkészülését a novemberi önkormányzati választásra,

amelyen az MKP-nak több mint háromszáz polgármesterjelöltje és több mint 2250 képviselőjelöltje indul, s reményét fejezte ki, hogy a Szlovákiában élő magyar nemzeti közösség tagjai minél nagyobb számban vesznek részt a választáson.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×